|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaBujtor István (1942-2009)Schreiber András
Bár nem tartotta magát kiemelkedő tehetségű színművésznek – több ízben tollba mondta: az testvére, Latinovits Zoltán volt – a filmezés hamar felfedezte a jóvágású, kiváló fizikai adottságú Bujtorban rejlő lehetőségeket. Első szerepét Máriássy Félixtől kapta 1964-ben (Karambol), kisvártatva a 60-70-es évek egyik legfoglalkoztatottabb filmszínészévé lett, dolgozott Jancsó Miklóssal (Sirokkó, Allegro Barbaro), Szabó Istvánnal (Álmodozások kora), Szász Péterrel (Fiúk a térről), Simó Sándorral (Szemüvegesek, A legszebb férfikor), Fábri Zoltánnal (Gyertek el a névnapomra). A közgazdász végzettségű Bujtor gyakran alakított férfias értelmiségit (a teljesség igénye nélkül: Szemüvegesek, Szörény Rezső: BUÉK!), de igazi népszerűséget a tévé-lektűr hozott számára (Sándor Mátyás). A tévésorozattal szerzett országos ismertséget később saját produkcióiban is kamatoztatni tudta (A Pogány Madonna, Az elvarázsolt dollár) – az olasz-amerikai receptre készült Ötvös Csöpi szériával egyszersmind vidám színfolttal gazdagította a honi műfaji filmezés egykedvű szürkeségét.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 833 átlag: 5.45 |
|
|
|
|