KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Kelet

Pápai Zsolt

The East – amerikai, 2013. Rendezte: Zal Batmanglij. Szereplők: Brit Marling, Alexander Skarsgard, Ellen Page. Forgalmazó: InterCom. 117 perc.

A Föld erőforrásainak kizsákmányolásával kapcsolatos aggodalom bő negyven éve, Douglas Trumbull pazar Néma suhanásával (Silent Running,1972) jelent meg az amerikai fősodorban, és mára a környezetvédelem slágertéma, a környezetvédő figurája pedig a legkülönbözőbb műfajú és minőségű hollywoodi filmek visszatérő szereplője lett (Erin Brockovich; A Quantum csendje; Két hét múlva örökké). Van azonban a környezetvédelemnek egy olyan ága, amellyel nem tudtak megbarátkozni az álomgyári alkotók: a környezet károsítóival szemben nem egyszerűen harcot, hanem véres-verejtékes háborút hirdető – ipari telepek felrobbantásától, üzemek felégetésétől, illegálisan ügyködő halászhajók elsüllyesztésétől sem visszariadó – ökoextremisták (vagy ha tetszik: ökoterroristák) persona non gratának számítottak Hollywoodban. A hetvenes évek végén zászlót bontó, majd a kilencvenes években a radikális Earth Liberation Front létrejöttét követően eszkalálódó ökoextremista mozgalom alig néhány hollywoodi filmre hatott csupán, és sokatmondó, hogy az ökoszélsőségesek egyik első álomgyári reprezentánsa a Steven Seagal megformálta hős volt a minden képkockájában problematikus Lángoló jégben.

Sam Cullman és Marshall Curry az Earth Liberation Frontról három évvel ezelőtt hatásos dokumentumfilmet készített, ami az Oscar-jelölésig jutott (If a Tree Falls: A Story of the Earth Liberation Front). Talán ez a doku ihlette meg a pályája elején álló Zal Batmanglij rendezőt, aki a Ridley és Tony Scott produceri bábáskodása és a Fox támogatása mellett elkészült második nagyjátékfilmjének középpontjába egy fiktív ökoextremista sejtet helyezett. Egy olyan társaságot, amely sokban hasonlít az Earth Liberation Front legelvadultabb csoportjaira, annak ellenére, hogy nem elsősorban a környezet rombolása ellen, hanem az emberek millióinak egészségét károsító cégek tevékenységével szemben lép fel. A filmbeli csapat – melynek neve: Kelet – tagjai akár gyilkolni is hajlandóak annak érdekében, hogy megregulázzák az emberi nyomorúság vámszedőit, ám nehéz helyzetbe kerülnek, amikor beépül közéjük a lebuktatásukra szerződött ügynöknő.

Zal Batmanglij munkája mindenekelőtt a témája miatt érdekes, a kivitelezése ugyanis korántsem makulátlan. Egyenetlen szerkezete és néhol modoros kiállítása miatt felemás érzéseket kelt: az expozíciója nehézkes, ugyanis a figurák motivációi kezdetben kuszák, a meseszövése pedig akadozik, és amikor végre vágányra áll a cselekmény, néhány maníros jelenet csúfít bele az összképbe (lásd mindenekelőtt a keresztény szimbolika sulykolt alkalmazását a csapat tagjai közötti szolidaritás fontosságáról regélő első vacsora, illetve a tóbeli megtisztulás szcénájában). Szerencsére idővel a cselekményvezetés gikszerei elmaradnak, és a modoros megoldások is eltűnnek, ráadásul a thrillerszál megvastagítása nem eredményezi a történet elsekélyesedését. Ellenkezőleg: az ökoextremista sejtbe beépült hősnő dilemmái úgy lesznek egyre átélhetőbbek, hogy közben a suspense-szituációk is elkezdenek működni. A rendező ellazul, és az öncélúan artisztikus, valamint eredetinek szánt, ámde művi megoldások odahagyásával éppen azt éri el, amiért annyit izzadt a film első felében. Végre megteremti az azonosulást a hősnővel, továbbá hatni kezd a nézőre, mi több: töprengésre, gondolkozásra késztet.

Extrák: sajnos a járulékos anyagok között mindössze három kurta – párperces – kisfilm található, melyek a nagyfilm készítéséről, illetve a benne feldolgozott problémák hátteréről szólnak. Akit az ökoextremisták tevékenysége komolyabban érdekel, annak a cikkben is említett doku, az If a Tree Falls mellett kivált a SharkWater című (a világ cápapopulációjának ipari szervezettségű irtásáról és az illegális tengeri vadászat elleni harcról szóló) filmet érdemes megnézniük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11665