KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kis kedvencek titkos élete

Varró Attila

The Secret Life of Pets – amerikai, 2016. Rendezte: Chris Renaud és Yarrow Cheney. Írta: Brian Lynch, Ken Daurio és Cinco Paul. Zene: Alexandre Desplat. Gyártó: Illumination Entertainment / Universal Pictures / Dentsu. Szinkronizált. 87 perc.

 

A manapság húzóágazatnak számító fantasztikum műfajai közül az animációs mese az utolsó, ami többé-kevésbé tartja magát az eredeti történetekhez, így aztán ritka csemegét jelenthet a vakációs sequel-cukrászdákban: idén az Illumination leányvállalat állt elő két minyon között egy friss rigójancsival, ami a Disney-féle Zootropolis után ismét csak a antropomorf állatkák mókás belvilágában keresi a következő franchise-indítás lehetőségét. Ám az A kis kedvencek titkos élete mind fantáziavilágával, mind stratégiájával szöges ellentétben áll a Mikiegérgyár termékével: a Hihetetlen utazás állatfilm-klasszikusát nagyvárosi környezetbe helyező történet (egy furcsa kutyapáros kalandos hazatéréséről a manhattani szingli-gazdihoz) a Zootropolis korszellemhez illő integrációs utópiájával szemben inkább a szegregációra szavaz.

Míg az álnok politikai összeesküvést leleplező nyuszi-róka buddy movie leplezetlen társadalmi reflexiót kínálva a Donald Trump-féle fenyegetése a faji együttélés mellett tette le voksát, a Renaud-Cheney páros verziójának fagylaltszínű hipszterálom-New Yorkjában a kiskedvencek saját bejáratú mikrouniverzumban élik életüket párhuzamosan a gyanútlan gazdik világával, ahol minden állatnak megvan a maga skatulyája, és egy sztereotíp-idegen nyuszinak legfeljebb a főgonosz szerepköre juthat. Ezt az ideológiai háttérüzenetet persze legfeljebb azok a szülők nehezményezhetik, akik számolják a napokat az első Disney-hercegnő coming out-ig, a szegrágáció másik, műfaji formája azonban valóban ókonzervatívnak bizonyul: szemben a Zootropolis szabatosan megszerkesztett, kortárs műfaji ötvözetével (ahol a detektívtörténetre felhúzott mesevígjáték végig összhangban marad a krimi-elvárásokkal), az Illumination-opusz laza pikareszktörténete mindössze egymás után helyezett (és időnként, mint a Grease-musicalbetétre szerkesztett hotdog-trip esetében, meglehetősen disszonáns hatást keltő) epizódok zsibvásári zsánermozaikjaként végzi a kötelező nyári porontyvakítást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12860