KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Doktor Knock

Kovács Kata

Knock – francia, 2017. Rendezte: Lorraine Lévy. Írta: Jules Romains darabjából Lorraine Lévy. Kép: Emmanuel Soyer. Zene: Cyrille Aufort. Szereplők: Omar Sy (Knock), Ana Girardot (Adèle), Pascal Elbé (Lansky), Audrey Dana (Mousquet-né), Andrea Ferreol (Rémy-né). Gyártó: Curiosa Films / Moana Films / Mars Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 113 perc.

 

Jules Romains 1923-as szatírája immár negyedik mozgóképes adaptációját éri meg a 20-as évek óta (köztük két Louis Jouvet-verzióval), és a felvetett örökzöld témák alapján ez érthető is – ugyanakkor az idei filmben olyan kevés a kurázsi, hogy szinte érthetetlen, mi vette rá az alkotókat a feldolgozásra. Doktor Knock egyfajta fordított Doktor House, egy alapvetően jó szándéktól vezérelt, de felettébb pénzéhes szélhámos orvos, aki sikeres első akcióján felbuzdulva pár év elteltével egy francia kisváros háziorvosa lesz, és néhány eszes marketing-praktikával hamar meggyőzi a jóhiszemű lakókat, hogy mindegyikükön akad némi gyógyítani való. A mellékszereplők tablója bőven prezentálja a kapcsolódó toposzokat, a hipochondriától kezdve az orvoslás áruba bocsáthatóságán keresztül a doktori pályához kapcsolódó dilemmákig, úgy mint a tudományosság és az emberi törődés helyes aránya.

Az ötvenes évek vintage-romantikáján és egy kiváló címszereplőn túl sajnálatos módon Lorraine Lévy író-rendező (Barátaim, szerelmeim) filmje szinte semmit nem mutat fel, amitől élvezhető lenne, elsősorban épp a kifejezetten lapos vígjátéki elemek miatt fullad unalomba. A kiváló társadalmi szatíra-alapanyagból Lévy egyszerű helyzeteken és nem túl furfangosan ábrázolt karaktereken alapuló mainstream vígjátékot készít, könnyfacsaró befejezéssel és pofonegyszerű tanulsággal. A franciák mostani szupersztárja, egyedül Omar Sy remekel Knock szerepében, folytatva a pályáján sikert hozó, hányatott sorsú, ám magát minden helyzetből ügyesen kiverekedő, eszes és érzelmes figurák megformálását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13556