KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gothika

Varró Attila

 

A Freedom Fries Amerikájában kivételesen nagy szó, hogy a megvetett franciák évek óta először nemcsak aljas gonosztevők szerepkörében bukkannak fel Hollywood táján (Bad Boys 2; Mátrix 2; Vágd pofán a franciát!), de filmrendezőként is esélyt kaphatnak: a Dobermanos Kounen egy western-képregény adaptációjával bizonyíthat (Blueberry), míg Mathieu Kassovitz egy éjsötét thriller megvalósításának lehetőségét nyerte el a Dark Castle ötlet-tomboláján. Az egyéjszakás kalandjairól ismert horror-stúdió (Ház a Kísértet-hegyen; 13 kísértet) olcsó klasszikusok olcsó újrafeldolgozása helyett ezúttal merészet gondolt, és a francia direktor mellé költségesebb sztárokba (Halle Berry, Penelope Cruz), sőt önálló történetbe is invesztált némi tőkét. Lélekgyógyász hősnőnk egy eldugott elmegyógyintézetben kezeli női elítéltjeit, mígnem egy viharos napon az ismerős cellák egyikében ébred, jókora amnéziával. A vád az intézet vezetőjének (egyben szeretett férjének) baltás lemészárlása, feladata pedig az alaphelyzettől elvárt: bizonyítani ártatlanságát a valódi felelős felderítésével.

Ínséges időnkben, mikor már a kaliforniai Disneyland elvarázsolt kastélyából is kísértetfilm készül (Elvarázsolt kastély), igazán érdemes megbecsülni az eredeti forgatókönyveket, főként az agyonhasznált rémzsánerekben. Sebastian Gutierrez (Az áruló csókja) író-rendező története sajnos még így is csalódás, főként mivel a bővérű műfajorgia egyik résztvevőjének igényeit sem képes kielégíteni. Hiába a Bíbor folyókból ismerős intenzíven nyomasztó, klausztrofób képi világ és a főszereplőnő riadt őzike-tekintete, ha a cselekmény esetlenül váltogat a természetfeletti horror, pszichothriller, börtöndráma és snuff-videós sorozatgyilkos-film kötelező kliséi között, miközben mégis végig kiszámítható marad. A túlzás és a valószínűtlen mindig is intim viszonyban volt a B-szériás rémisztgetéssel, a Gothikából azonban épp a legfontosabb hiányzik: az öncélú sokk-kezeléseket felszabadító erejű terápiává változtató koherens filmélmény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1894