KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bad Boys 2.

Pápai Zsolt

 

A Jerry Bruckheimer producer és Michael Bay rendező alkotta duó csaknem egy évtizede oly ütemben halmozza a sikereket, hogy még legjelentősebb blockbusterei esetében sem volt ideje a Hollywoodban oly divatos folytatások tető alá hozására. Mostanra viszont kifogyott az invencióból a páros, ezért az együttműködésük kezdetét jelentő, a buddy movie-k és az akciómozik elegyét nyújtó Bad Boys folytatására fanyalodott. A Bad Boys 2. a látvány tekintetében übereli az első epizódot, a sztori szempontjából viszont mélyen alatta marad annak, mivel nem egyéb, mint permanens akció- és poéndömping, értékelhető cselekmény nélkül. Szapora beszédű hőseinknek ezúttal a kubai kormány által támogatott miami drogbáróval gyűlik meg a bajuk, a két és fél órás, fordulatoktól mentes projekt történései ennyiben össze is foglalhatók. A Bad Boys 2. mégsem érdektelen, netán unalmas film, hiszen háromfős vágóstábjának köszönhetően a narráció hézagai is dinamizmussal telítettek. Az akciójelenetek természetesen ütnek – itt látható az utóbbi évtizedek egyik legparázsabb, úgy negyedórás, és hozzávetőleg három-négy tucatnyi járművet a szeméttelepre utaló autós üldözése –, a végeredmény mégsem kifogástalan. Egyrészt dramaturgiailag nem egészen érthető, hogy az addig könnyed hangvételű, poénról poénra lavírozó mese miért megy át vaskos drámába az utolsó negyedórára, másrészt az alkotók eredetiség-hajkurászásban néha túllőnek a célon: például a nagyjelenet melletti másik vágtaszcénában a hullaházból frissen kikerült tetemek szerepeltetése gyomorforgató ötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2190