KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Az internet pszichológiája

A háló pora

Nyírő András

Patricia Wallace könyve túl gyorsan jött, s túl későn távozott.

 

1999: négy éve robbant be az Internet a köztudatba. Az egész világ megbolondult, azt hittük, hogy eljött a jövő, és minden más lesz, mint korábban. Azt hittük, hogy a nagy változáson betegre keressük magunkat. Komoly elemzők fejtegették, hogy nem baj, ha egy vállalkozás nem hoz pénzt, az a lényeg, hogy sok embert érjen el, később majd ebből lehet valahogy pénzt csinálni. Sok pénzt. 1999-ben, ebben a hangulatban jelent meg az Internet pszichológiája című könyv angolul. Akkor azt hittük, hogy az Internet mindent megváltoztat, a tudomány sem lesz olyan, mint korábban volt. Jöttek az evangélisták, a jövőlátók, és fantasztikus víziókat, szlogeneket, lózungokat hoztak. Mindenhez hozzászóltak, mindenről volt véleményük, amit kapcsolatba lehetett hozni a világhálóval. Akkoriban talán kifejezetten szakmai megközelítésnek hathatott, ha valaki az Internettel kapcsolatos könyvét csak a pszichológiai aspektusokra korlátozta.

Azóta eltelt újabb négy év. Ma már az óvodások is tudják, hogy minden vállalkozás annyira értékes, amennyi értéket termel. Az internetlufi kipukkant, a vállalkozások tönkrementek, néhány makacs túlélő nyaldossa a sebeit. Ma a világháló néhány ezer profi szolgáltatás mellett ápolatlan amatőr oldalak kusza halmaza, valaha volt ambíciók szürke, szomorú romvárosa, és a pornó fellegvára. Négy éves késéssel jelent meg magyarul ez a könyv, kár volt leporolni. A szerző, Patricia Wallace ötletszerűen sorra veszi azokat a jelenségeket, amik eszébe jutnak az Internet és a pszichológia kapcsán, és leírja a véleményét. Esszé, mondhatnánk egy kis jóindulattal. A pszichológia azonban tudomány, ahol az állítások mögött tények, kísérletek, megismételhető eredmények adják a lábjegyzetek alapjait. A pszichológus ma már ne találgasson, hogy az internetes frusztráció oka talán a lassúság, hanem vizsgáljon és közöljön eredményeket.

Talán nem véletlen, hogy kevés igazán komoly tudományos munka jelent meg eddig az Internetről. A társadalomtudománynak időre van szüksége, még ebben a felgyorsult világban is. Az emberi szokások gyorsan változnak, de akár még egy évtized tapasztalatai alapján is elhamarkodott lenne általában az Internet pszichológiájáról összefoglalót írni. Ma már talán van annyi kutatási eredmény, amire alapozva meg lehet fogalmazni néhány alátámasztható állítást. Ez persze talán unalmasabb és mindenképpen több munkával jár, mint amit Patricia Wallace a könyvére szánt. Nem méltó ez a könyv az Osiris pszichológiai sorozatába, olyan alapművek mellé, mint Eric Berne Szex a szerelemben, Leon Festinger A kognitív disszonancia elmélete vagy Mérei Ferenc Közösségek rejtett hálózata című munkája.

 

Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, Osiris, Budapest, 2002.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2195