KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Karib-tenger kalózai

Vaskó Péter

 

Föltámadott a tenger, a kalózok tengere! A kalózfilm tetszhalott zsánere, mely különösen a ’40-es, ’50-es években élte virágkorát, jelentem, újjáéledt! Mégpedig akció-vígjáték formában lightos zombi-beütéssel: az A Karib-tenger kalózai a klasszikus Kincses sziget tematikát jó arányérzékkel ötvözi humorral és olyan horror-klasszikusokból vett idézetekkel, mint A köd vagy az Evil Dead 3. részének csontváz-burleszkje.

Barbossa kapitány (Geoffrey Rush) kalózhajóját, a Fekete gyöngyöt, pusztító átok sújtja, amelyet csak véráldozattal lehet feloldani. Ehhez hozzávalónak éppen hősünk, Turner kovácsinas (Orlando Bloom, alias Legolas) szerelmét Elizabeth Swannt (Keira Knightley) szemeli ki. Turner a mentőakcióhoz váratlan segítségre lel a rummérgezéstől és napszúrástól kissé kótyagos, foglalkozása szerint exkalóz, Sparrow kapitányban (Johnny Depp), és együtt vágnak neki, hogy a rosszcsont Barbossa koszos körmérre nézzenek.

A közelmúlt kalózos kísérletei, mint Roman Polanski Kalózokja vagy Renny Harlin Cutthroat Islandje, még elvéreztek, most azonban a rendező Gore Verbinskinek (A mexikói, A kör) romantika és humor, kincs és lábszárcsontok olyan szerencsés találkozását sikerült megteremtenie, amely a filmes listák élére katapultálta filmjét. És joggal: a mese működik, a helyszínek, kosztümök és díszletek kifogástalanok, a poénok ülnek, a színészek, különösen Johnny Depp és Rush, remekelnek. Az ötletekben való tobzódás és a rendezés felszabadultsága az egykori új-Hollywood legszebb napjait idézi.

A rendező és a híresen effektmániás producer (Jerry Bruckheimer) egyes jelenetekben gazdagon, de szerencsére nem feltétlen hódolattal áldoznak az utóbbi időben egyre jobban imádott nagy Pixel-démonnak. A digitális trükköket ízléssel és mértékkel adagolják, így látvány és színészi játék nem konkurálnak, mint inkább szerencsésen kiegészítik egymást, megadva minden nézői rétegnek a magáét.

Homlokpántos Szándokán, a maláji csáklyamester után („tenger tigrise, támad a banda”) jó eséllyel az A Karib-tenger kalózai lehet a következő családi kalóz-kult idehaza. Aki kihagyja, kiszúr magával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2217