KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Háború a Földön

Kömlődi Ferenc

 

Noha John Travolta, a gonosz főszereplő (és az egyik producer) cáfolja, hogy a filmnek bármi köze lenne a szcientológiához, az irodalmi alapanyagot mégiscsak az elhíresült vallás alapítója, Ron L. Hubbard jegyzi. Igaz, jegyez ő más, talán sikeresebb sci-fiket is…

„A film egy olyan Földön játszódik, amilyet még senki sem látott” – ezt meg Roger Christian, a rendező nyilatkozta. Aztán így folytatta: „Bár a történet ezer év múlva zajlik, nem a hagyományos jövőt ábrázolja.”

A „nem hagyományos jövő”: bolygónkat (immáron több száz éve) egy ellenséges planéta sátáni lakói, a psziklók kerítették hatalmukba. Elpusztult az emberi civilizáció, a maradék túlélők törzsi szinten, kies völgyekben kései Tarzanként, Apokalipszis utáni, de leginkább ősidők előtti Vörös Szonjaként vegetálnak. Mindenütt a hajdani dicsőség-kapzsiság halódó jelei. A nem vadonélő homo sapiensek pedig a Star Trek klingonjaira kísértetiesen hasonlító psziklonok rabszolgái. És (természetesen) ekkor jő az ifjú megváltó, a rettenthetetlen harcos, az eposzok hőse… Csodák csodája (sőt, ilyet se látott még senki): ő győz!

Máskülönben a történetbonyolítás bosszantóan lineáris, a képi világ még a sablonos sci-fikét is alulmúlja. Egyedüli pozitívum Travolta és Forest Whitaker színészi játéka.

Na meg az elképesztő ostobaság. Amikor egy mű(alkotás) már annyira rossz, hogy attól jó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3159