KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Örökzöld

N. N.

A brüsszeli székhelyű Európai Film és Televízió Akadémia háromszáz tagját kérte fel idén tavasszal, válasszák ki az elmúlt száz év legjelentősebb filmjeit. A végső lista 282 filmcímet tartalmaz. Ebből száz amerikai, harminckilenc francia, harmincnégy olasz, huszonkettő angol, tizenhat japán, tizennégy német, tizenegy orosz, tíz svéd, hét spanyol, négy dán. A többi országban akár ne is lett volna filmművészet. Az említésre méltatott filmek között egyetlen magyar film sem szerepel, igaz, a cseh újhullámból is csak egy fért be száz év legjobb filmjei közé, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, száz év lengyel filmterméséből pedig három (Hamu és gyémánt, Az ígéret földje, Kék, ez utóbbi ráadásul igazából francia). Polanski, Skolimowski, Jancsó, Makk, Tarr, Szabó István, Mihalkov, Chytilová nevét hiába keresnénk a listán. Formanét is csak az Amadeus teszi emlékezetessé. De Jarman, Greenaway, Rohmer, Malle vagy Fassbinder sem kerültek be az első száz év legkiválóbb rendezői közé, kiszorította őket Blake Edwards, Jack Lee-Thompson, Frank Tashlin és Jamie Uys. A legjobb tizenhat film listája kevéssé bosszantó, csupa alapfilm szerepel benne (Chaplintől rögtön három is, ami elviselhető túlzás lenne, ha legalább egy Buster Keaton-opusz ott szerepelne), de azért nem feledtetheti a teljes jegyzék keltette rosszérzést, mennyire esetleges, hogy miből lesz (film)történelem. Mi otthon persze összeállíthatjuk a magunk nagytucatját, de egy ilyen nyilvános rangsor akkor sem tréfadolog, ha bírálják is, azért hat ránk, szelektál, befolyásolja a televíziók, a mozik, a filmklubok műsorát, ahogy a brüsszeli tizenkettő mindmáig mérvadó. Szép idea, hogy minden érték maradandó, csakhát kevéssé igaz: a jövő azé, aki megműveli. Csak szorgalom, türelem, kellő számú lista, vagyis gondos gyomlálás kérdése, hogy száz évek múltán a Pretty Woman ragyogjon a filmemlékezetben, a Szegénylegények és a Fekete Péter pedig elmerüljön a feledésben.

 

Orson Welles: Az aranypolgár (amerikai, 1941) – 25 szavazat

Marcel Carné: A szerelmek városa (francia, 1943) – 18 szavazat

Charlie Chaplin: Aranyláz (amerikai, 1925) – 17 szavazat

Szergej Eizenstein: Patyomkin páncélos (orosz, 1925) – 15 szavazat

Federico Fellini: Nyolc és fél (olasz, 1963) -14 szavazat

Carl Dreyer: Jeanne d’Arc (francia, 1928) – 13 szavazat

Jean Renoir: A játékszabály (francia, 1939) -13 szavazat

Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov (orosz, 1967) – 12 szavazat

Jean Vigo: Atalante (francia, 1934) – 10 szavazat

Federico Fellini: Országúton (olasz, 1954) – 10 szavazat

Charlie Chaplin: Nagyvárosi fények (amerikai, 1931) – 9 szavazat

Charlie Chaplin: Modern idők (amerikai, 1936) – 6 szavazat

Federico Fellini: Amarcord (olasz, 1973)

D. W. Griffith: Türelmetlenség (amerikai, 1916)

Abel Gance: Napóleon (francia, 1927)

Stanley DonenGene Kelly: Ének az esőben (amerikai, 1952)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=327