KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi kell a nőnek?

de Châtel Andrea

 

Immár a feminizmus zászlóvivői is fontos harci bázisnak tekintik Hollywoodot. A jin-jang frigy, amely a férfias stúdió-stílus és a nőies filozofálás között köttetett, sikeresnek tűnik. A teóriákat a Mi kell a nőnek? zömmel nő alkotói pergő párbeszédekbe és könnyed történetbe csomagolták, így a szellemi kaland és a nevetőizmok megtornáztatása egyaránt biztosított.

A feminista irodalom sokat köszönhet Martin Bubernek, aki vallásfilozófiájában a modern lét tárgyias Én–Az viszonyával az egymás létét átélni képes Én–Te társkapcsolatot helyezi szembe. Filmünk ezen tétel abszurd parafrázisa. A negyvenes sikerhajhász reklámügynök a nőket csak eszköznek tekinti, míg egy áramütéstől a nők gondolatolvasója nem lesz, vagyis Én-je a Te-vel kénytelen azonosulni. Prepubertáskorban megrekedt, nárcisztikus, álférfias allűrökbe rejtett, gyenge énképe súlyosan megrendül a nőktől gondolatban feléje érkező kritikáktól. Egy második áramütés révén azonban erőt is kap, hogy különös képességét kamatoztassa, így karrierje felfelé ível. Önmagán gyakorolja, mit jelent nőként megfelelni – gyantázás, fenékszorító harisnya, liposzóma, munkahelyi kreativitás és eredetiség szükségeltetik –: mindez persze – bár feminista szemszögből – a nőket is gúnyolja (főleg élő tőkeként való önhasznosításukat). Végül hősünk az azonosulás kínjai által megtanulja a szerelmet csakúgy, mint a munkatárs és az elvált szülő felelősségét.

Mielőtt örülni kezdenénk, hogy Eric Berne pszichológiai fejlődésrajza milyen szépen mutatja meg korunk yuppie-jának a modern tudomány által felfedezett útját a boldogsághoz, eszünkbe juthat, hogy erről talán szó volt valahol régebben is. (Ábrahámot Isten különleges kegyelemben részesíti, aminek révén anyagilag és szociálisan felemelkedik, s kiválasztott patriarcha lesz.) Az utolsó fázisba sokat tanult hősünk csak a harmadik áramütés után juthat el, amikor felismeri, hogy épp azt kell feláldoznia, amit eddig elért: saját sikerekben dédelgetett, fáradsággal felépített férfiúi egóját. Amikor ezt képes a szeretett nő lábai elé helyezni, akkor válik igazán társsá – férfivá a Nő számára, a villámokat küldő Magasságbélinek pedig társává a sorsalakításban. Íme egy újabb New Age fúzió: haladó feminizmus és ortodox férfiuralom kézfogása a férfias nők és nőies férfiak korában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3286