KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szőts István

Ember a havasokból

N. N.

 

A Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Filmvilág, a Budapest Film, a Magyar Filmintézet és a Magyar Filmklubok Szövetsége 1989. szeptember 8–9-én Esztergomban, a főiskolán a Filmfőigazgatóság, a Filmgyár, a játékfilmstúdiók támogatásával az ez évben induló filmterjesztési képzés tanárainak és diákjainak részvételével Szőts István szemináriumot rendezett. A rendezvényen levetítették a Velencei Filmfesztiválon díjat nyert, immáron klasszikusnak számító Emberek a havason (1942) és az évtizedekre betiltott Ének a búzamezőkről (1948) című alkotásait, valamint a Kádár Kata (1943), a Kövek, várak, emberek (1955) és a Melyiket a kilenc közül? (1957) című rövidfilmjeit, az Ausztriában készített művei közül a Hallstatti balladát (1960), s két portréfilmjét: Gustav Klimt (1970), Egon Schiele (1972). A vetítésekhez kapcsolódva Nemeskürty István, Pintér Judit, Zalán Vince és Szemadám György tartott előadást Szőts Istvánról. A Magyar Filmintézet ez alkalomra reprint kiadásban jelentette meg Szőts 1945 tavaszán írt, európai látókörű könyvét: Röpirat a magyar filmművészet ügyében. A szeminárium másnapján élénk, filmművészetünk aktuális kérdéseit is érintő vita zajlott Szőts röpirata –40 év mérlegén, 40 év– Szőts röpiratának mérlegén címmel. Az esztergomi szeminárium nemcsak „iskolakezdet” volt a jövő filmesei számára, de egyúttal a sokáig elhallgatott, negligált Szőts István visszatérését is jelentette a magyar filméletbe.

Szőts István – aki az utóbbi években egyre több időt tölt Magyarországon, s akinek a közelmúltban, Budapesten jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök mártíriumáról írt forgatókönyve (s megjelenés előtt áll új könyve: Az aradi tizenhárom) –, személyesen is jelen volt Esztergomban. A szeminárium mindkét napján tartott előadásokat: életútjáról, megvalósult és megvalósulatlan filmterveiről, rendezői ars poeticájáról Az alábbiakban (és a következő, januári számunkban) ezekből az előadásokból adunk közre részleteket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5525