KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Lengyel filmhét

Koltai Ágnes

 

Szeptember 12. és 18. között a MOKÉP lengyel filmhetet rendezett Budapesten. A programban Juliusz Machulski Vabank, Henryk Bielski Pastorale Heroica, Witold Leszczyński Nimfa a lápvilágban, Marek Piestrak Nőstényfarkas, Stanislaw Jedryka Égnek álló lábak, Andrzej Wajda A karmester és Jerzy Kawalerowicz A vendégfogadó című filmje szerepelt.

A Vabank (1981) a Butch Cassidy és a Sundance Kid modorában készített retro. „A Vabank megrendezésével azt is bizonyítani akartam, hogy Lengyelországban is lehet jó krimit rendezni, és hogy én képes vagyok erre. Azt akartam, hogy filmemből a professzionalizmus dicsérete áradjon. Mielőtt az ember művésszé válna, jó iparosnak kell lennie. Szerettem volna szólni a régi alapvető erkölcsi elvekről is. Azt elmondani, hogy amit az életben csinálunk, tisztességesen kell csinálni” – nyilatkozta a rendező, Juliusz Machulski. A Vabank valóban ennyi: bő humorú, profi detektívfilm a harmincas évek Lengyelországáról.

Henryk Bielski 1983-ban, lengyel– szovjet koprodukcióban készült Pastorale Heroica című filmje az idei moszkvai fesztiválon Lengyelországot képviselte a versenyben. Főszereplője, Wirgiliusz Gryn a legjobb férfialakítás díját nyerte (megosztva). A Pastorale Heroica a „falusi” Hamu és gyémánt.

A múltat faggatja Witold Leszczyński és Marek Piestrak. Leszczyński filmje, a Nimfa a lápvilágban (1981) Edward Redlinski Konopielka című regényéből készült. A regény néhány évvel ezelőtt a lengyel irodalmi élet eseménye volt. „A Konopielka – írja könyvéről Redlinski – regény a múltunkról, kultúránkról, a konvenciókon alapuló életről, s arról, hogy honnan jöttünk.” A falu, egy pusztuló kultúra vívja harcát egyre elkeseredettebben a hagyományokat megölő civilizációval. A Nőstényfarkas (1982) történelmi horror. Marek Piestrak, aki Roman Polanski asszisztense volt, a tragédiába torkollott 1846-os krakkói felkelést idézi meg, bőven merítve a horror kelléktárából.

A háború előtti Szilézia komor napjait eleveníti fel Stanislaw Jedryka az Égnek álló lábakban (1982). A bánatos, küszködő Sziléziát mi leginkább Kazimierz Kutz és Janusz Kidawa filmjeiből ismerjük. Az Égnek álló lábak nem olyan költői, mint Kutz alkotásai, a Fekete föld sója (1969) és a Korona gyöngye (1971), nem olyan ironikus, mint Kidawa Bűnös életemje (1980); komor dráma a gyerekeket is próbára tevő háborúról.

1979-ben, a Márványember után forgatta Wajda A karmestert John Gielguddal és Krystyna Jandával a főszerepben. A lírát és publicisztikát ötvöző filin az Érzéstelenítés nélkülhöz hasonlóan, az értékek harcát ábrázolja. (A Filmvilág 1980/4. és 5-ös számában már írtunk a filmről.)

A filmhét legizgalmasabb műve, A vendégfogadó (1982) Julian Stryjkowski Austeria című regényéből készült. A történet az Osztrák–Magyar Monarchia határvidékén, Galíciában játszódik az első világháború kitörésének napján (abban a fojtott levegőjű, indulatokkal fűtött Galíciában, amit oly érzékletesen írt le Joseph Roth A hamis súlyban). A maroknyi zsidó közösség útra kél, hogy elmeneküljön a kozákok véres bosszúja elől. A film elsősorban a zsidó liturgiát, a vallási szokásokat mutatja be. A vendégfogadó folklorisztikus film. A rendező Kawalerowicz Isten elvesztését, a hit és hitetlenség küzdelmét nem ábrázolja olyan drámaian, mint a Máter Johannában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6582