KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gépész

Kovács Marcell

Korunk mazochista mozihőse előszeretettel szerepel ruhátlanul, büszkélkedik ország-világ előtt szenvedése véres nyomaival. Tele a vászon meggyötört testekkel, mindenhol sebek, stigmák, tetoválások, bőrszínben most a kék és a zöld a menő. A gépész zavarodott elméjű címszereplője rekorder az önsanyargatásban. Egy éve tartó álmatlanságát kísérő kóros étvágytalansága csontsovánnyá tette, olyan ijesztően girhes, papírbőrű, szinte már áttetsző figurává, amilyenhez a Hetedikben kiéheztetett múmia óta nemigen volt szerencsénk. És nem elég, hogy pocsék a fizikai állapota, amikor figyelmetlenségével súlyos üzemi balesetet okoz, mintha szellemvasútra váltana jegyet, félelmetes események sorozata következik, valaki vagy valakik az őrületbe akarják kergetni.

A minőségi B-filmekre szakosodott spanyol Filmax stúdió a pszicho-thrillerben és horrorban utazó, szerződést nehezen találó filmesek menedéke. A B-film ma is a régi recepttel dolgozik: a kasszasikerek ismerős motívumaiból építkezik, de akkor működik jól, ha mégis tud meglepetéssel szolgálni. A nálunk – is – hűvös fogadtatásban részesült korábbi Filmax-gyártmány, A sötétség háza a sokadik érzékes filmek divatját lovagolta meg, de valójában Kubrick Ragyogását fogalmazta újra, nem is ügyetlenül. A gépész is csak első ránézésre a korszellem majmolója. A Harcosok klubja, a Mementó és az Álmatlanság keverékének tűnik, miközben a gyorsan elfeledett Útvesztőben sztorijába kafkai paranoiát kever, meg némi oroszos bűnhődés-komplexust. De erős irodalmi indíttatása ellenére száz százalékig filmnyelven beszél. A látomásos elbeszéléshez fincheresen szűrt színek társulnak, szemcsés, stilizált látvány, amely egy sportkocsi fenyegető vörösén kívül kizárólag sötét árnyalatokban játszik. A szereplők keveset beszélnek, a nagyvárosi helyszínek kihaltak, akkor is, ha forgalmas reptéri kávézóban járunk éppen. Mintha a Lynch-féle rémálom Polanski és Roeg szorongásával teljesedne ki. A főhős lelkiállapotát kivetítő, mindenre rátelepedő nyomott hangulat elnyomja a közhelyesen az időben visszafelé keresgélő önnyomozás fals hangjait, és izgalmas személyiségrajzot varázsol a kiszámítható thrillerből.

A csattanóra kihegyezett filmek a megfejtést megismerve legtöbbször már nem érdekesek. A gépész kivétel, megrendítő szenvedéstörténet, amely a csattanót erőltető dramaturgia nélkül lenne csak igazán nagy hatású darab. Mel Gibson fogára való falat.

 

A gépész

The machinist – spanyol, 2004. Rendezte: Brad Anderson. Írta: Scott Kosar. Kép: Xavi Giménez Zene: Roque Banos. Szereplők: Christian Bale (Trevor), Jennifer Jason Leigh (Stevie), Aitana Sánches-Gijón (Marie), John Sharian (Ivan). Gyártó: Castelao / Filmax. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 90 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8204