KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kuszkusz titka

Vajda Judit

Le Graine et le Mulet – francia, 2007. Rendezte és írta: Abdel Kechiche. Kép: Lubomir Bakchev. Szereplők: Habib Boufares (Slimane Beiji), Hafsia Herzi (Rym), Farida Benkhetache (Karima), Abdelhamid Aktouche (Hamid), Bouraouïa Marzouk (Souad). Gyártó: Pathé Renn / Hirsch. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 151 perc.

 

A kuszkusz titka, hogy sokkal több egyszerű ételnél: lehet beszédtéma a családi ebédnél vagy akkor, ha el kell terelni a szót valami kínos dologról; jelenthet megélhetést, egy egész életében keményen dolgozó algériai emigráns férfi utolsó mentsvárát, vagy képviselheti a hagyományt, a gyökereket a dél-francia kikötővárosban élő, népes észak-afrikai bevándorlócsalád számára és végül okozhat tragédiát is. A kuszkusz túlnőhet saját jelentőségén – összetartó ereje ugyanúgy lehet, mint széthúzó. És mindez meg is jelenik Abdellatif Kechiche díjak egész sorával jutalmazott filmjében. Kívülről-belülről, oda-vissza megismerhetjük belőle Franciaország észak-afrikai bevándorlóinak életét, a zajos felfordulást, ami családi összejöveteleiket jellemzi, a morcos volt feleséget, aki úgy valósítja meg önmagát, hogy remek kuszkuszt tud készíteni, a família minden tagját, még az egymás közötti gonoszkodásokat, szurkálódásokat, megcsalásokat is.

A tunéziai származású, Nizzában nevelkedett rendező már korábbi filmjeivel is (Voltaire hibája, A kitérés) az észak-afrikai/arab bevándorlók sorsának krónikása volt, A kuszkusz titkával pedig egyben a francia „beszélgetős filmek” hagyományaihoz is kapcsolódik (azzal a különbséggel, hogy itt nem gördülékenyen megírt, könnyed beszélgetésekről, hanem dokumentarista módon, szinte „home video-szerűen” felvett, az unalomig életszerű társalgásokról van szó): a végső nagyjelenetet leszámítva akció alig van benne, csupa párbeszéd és hosszas beszélgetés viszi előre a cselekményt.

Ezeket a csaknem valós időben ábrázolt társalgásokat lehetett volna talán feszesebbre vágni, magát a filmet kicsit jobban megszerkeszteni, de A kuszkusz zárlatára, az extatikus hastáncjelenetre és a főhős szó szoros értelmében szívbemarkoló nagy rohanására még sokáig emlékezni fogunk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9660