KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak szexre kellesz

Parádi Orsolya

No Strings Attached – amerikai, 2011. Rendezte: Ivan Reitman. Írta: Elizabeth Meriwether. Kép: Rogier Stoffers. Zene: John Debney. Szereplők: Natalie Portman (Emma), Ashton Kutcher (Adam), Lake Bell (Lucy), Kevin Kline (Alvin). Gyártó: Paramount. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 108 perc.

Oldott hangulatú, laza humorú, és kellemesen mocskos szájú hollywoodi romantikus vígjáték egy kötetlen szexuális kapcsolatról, amelyet nem gyűr maga alá a könnyes klisék árja. Úgy látszik, születőben egy új kategória. Ha fel is tűnik néha egy-egy rózsaszín zátony a Natalie Portman és Ashton Kutcher főszereplésével készült filmben, Ivan Reitman rendező lendületes poénokkal lavírozza át történetét a veszélyes pontokon. Nem kis teljesítmény tőle, főként mivel a Szellemirtók, az Ikrek és az Ovizsaru kult-alkotója nem éppen szexi vígjátékairól ismert.

A felütés rögtön üdítő változatosságot jelent: a rezidens orvos Emma egyáltalán nem vágyódik érzelmi elköteleződésre, míg a televízió-sorozatnak dolgozó Adam igen. Megállapodnak a „fuckbuddies”, azaz szexbarátok kategóriában, amit a lány szigorúan be is tartat. Szex szinte bárhol, bármikor; de nincs összebújás, becenév, féltékenység, lelki élet. Aztán egy baráti „havibaj-mix” kazetta és egy összebújós ottalvás elindítja a lavinát.

Nagyon jót tesz a megszokott romkom váznak a mellékszereplők színes kavalkádja: Emma cinikus humorú lakó- és orvostársai; Adam apja Kevin Kline alakításában, aki junkie tévésztár és lenyúlta fia nőjét; vagy a kissé zavart és beszédkényszeres producer-asszisztens Adam munkahelyén, ahol éppen egy Glee-szerű műsort forgatnak paródiába illő lelkesedéssel. Szintén üdítő változatosság a szabadszájúság foka, amely még a prüdériából felengedni kezdő, hasonszőrű vígjátékokra sem jellemző. Repkednek a faarccal benyögött szaftos poénok, a szivárványos pillanatok csak villanásnyiak, és még a vége főcím utánra is marad egy remek geg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10564