KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ketten a hullámban

Pálos Máté

Deux de la vague – francia, 2010. Rendezte: Emmanuel Laurent. Írta: Antoine de Baecque. Kép: Nick de Pencier, Etienne de Grammont. Szereplők: Jean-Luc Godard, François Truffaut, Anna Karina, Claude Chabrol, Jean-Pierre Léaud. Gyártó: Films à Trois. Gyártó: Anjou Lafayette. Feliratos. 91 perc.

Zsúfolt filmklubok, botrányba fulladt cannes-i fesztivál, a filmarchívum igazgatójának leváltása ellen utcára vonuló fiatalok, fürdőruhában szappant reklámozó Anna Karina, befutott rendezőként nyíltan egymást ócsárló régi barátok. Noha a francia újhullám két meghatározó rendezője, Godard és Truffaut kapcsolatát taglaló egészestés dokumentumfilm nem versenyezhetne például a Mély torok mélyén vagy a Babák – Az első év mozgalmasságával (hogy két népszerű dokumentumfilmet említsünk a közelmúltból), a Ketten a hullámban témájában megvolt a lehetőség egy érdekfeszítő, esetleg tényfeltárás igényével készült mozgóképre.

Az csak a kisebbik baj, hogy Emmanuel Laurent műve ezekből egyet sem használ ki, mindössze megelégszik egy jobb könyvtárban pár óra alatt begyűjthető információk felolvasásával, a két rendező filmjeinek iskolás egymás mellé helyezésére felfűzve. Az igazi probléma, hogy Laurent már témájának körülhatárolásánál hibát vét, hiszen filmje sokkal inkább szól Jean-Pierre Léaud színészi perszónájáról, mint a két rendező barátságáról vagy a francia újhullám jelentőségéről, ráadásul kevés érdekes momentumát is a gyerek Léaud-t szerepeltető archív felvételeknek köszönheti. Ennél kínosabb koncepcionális hiba, hogy a sok egymásba áttűnő fekete-fehér fénykép ellensúlyozására a Ketten a hullámban mind gyakrabban elidőz Isild Le Besco, a fiatal francia színésznő és rendező néma arcán, miközben párizsi parkokban lófrál, vagy régi Cahiers du Cinemákat lapozgat elmerengve. Díszletként szerepeltetése arról a nehezen hihető tényről árulkodik, hogy Laurent-nek sem a francia újhullámról, sem a modernizmusról, sem a két rendező által képviselt szellemiségről nincs semmi mondanivalója.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10676