KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A könyvtolvaj

Huber Zoltán

The Book Thief – amerikai-német, 2013. Rendezte: Brian Percival. Írta: Markus Zusak művéből Michael Petroni. Kép: Florian Ballhaus. Zene: John Williams. Szereplők: Sophie Nélisse (Liesel), Geoffrey Rush (Hans), Emily Watson (Rosa), Ben Schnetzer (Max). Gyártó: Fox 2000 Pictures / Babelsberg. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 125 perc.

A második világháború borzalmairól, a náci rezsim rémtetteiről újra és újra beszélni kell, friss nézőpontokat, eddig nem használt perspektívákat találni azonban egyre nehezebb. A harmincas éveit taposó ausztrál író, Markus Zusak a feladathoz emigráns szülei háborús történeteiből és Anna Frank naplójából merített ihletet. Sikerkönyve ígéretes alapötletre épül, a hitleri diktatúra hétköznapjait ugyanis egy árva német kislány szemszögéből tárja elénk. Bár a most elkészült mozgóképes adaptáció a young adult regények aktuális divathullámán futott be, a veretes kivitelezésű film vészesen eltéveszti a célközönséget.

A brit Brian Percival kiváló színészekkel, csodálatos képekkel dolgozik, mégsem tudja eldönteni, kinek meséli a történetet. A Harmadik Birodalom kulisszái között felcseperedő Liesel szomorú kalandjait a rendező nagy műgonddal, ám igen komótosan bontja ki. A mostohaszülők elfogadása, az első szerelem és a felnőtté válás motívumai az igényesebb tinimozikat idézik, míg a szentimentális, ünnepélyes fogalmazásmód a súlyosabb történelmi drámák megoldásait követi. Percival végig e két ellentétes minőség között ingadozik és nem képes megtalálni a közös nevezőt. Az aránytalanságok miatt végül a könnyfakasztás is elmarad. A kis Liesel sorsa bizonyára megolvasztja majd az idősebbek szívét, a kedves figura mégsem válik igazán érdekessé. A nagy ívű narráció, a könyvek szeretete erőltetett adaléknak tűnik és a nyilvánvaló kliséken kívül a náci Németországról sem tudhatunk meg semmi újat. Az embertelenség és a fanatizmus őrülete, az átlagemberek elkeseredett túlélési stratégiái elsősorban a fiatalabb korosztály számára szolgálhatnának fontos tanulságokkal. A lányka érzelmi problémáival ők azonosulhatnának a leginkább, a film kimért, míves stílusát látva azonban épp az ifjabbak unatkoznak majd a legjobban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11638