KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv+DVD

Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv

Örömtankönyv

Murai András

Pálfi montázsfilmjének élményközpontú analízise.

A Final Cut dvd-kiadása és a hozzá írt tankönyv szükségszerűen kapaszkodik egymásba. Ahhoz, hogy a film megtalálja közönségét, oktatási anyagként kellett megjelennie, kikerülve így a szerzői jogi problémákat. A könyv pedig arra használja a filmet, hogy általa tanítson: a szerzők kitűnően ismerték fel a Final Cut-ban rejlő pedagógiai potenciált. De nem teszi-e tönkre a tanulás rémes beidegződése, és egyáltalán az oktatási közeg a film élményét? Hogyan lehet elérni, hogy a mozi akkor is élvezet maradjon, ha magyarázó szöveget kell hozzá olvasni? Az elemzéseket író Varga Balázs és a feladatokat jegyző Blaskó Ágnes az élményközpontú ismeretszerzés útját választva oldják fel ezt az ellentmondást, bízva abban, hogy a tanulás öröm, ha a saját tapasztalat aktiválja az analitikus szövegek által közvetített tudást. Ugyanakkor a könyvet a Final Cut alapos elemzéseként is olvashatja, akinek semmiképpen nem fűlik foga a csoportos tanulási szituációhoz.

Ami az élményeket illeti, ott van rögtön a borító belső oldalán maga a film. Pálfi György és vágó, hangmérnök munkatársainak alkotása a filmszerető embernek örömáradat, de a szerzők reményei szerint a köz- és felsőoktatás mozgókép- stúdiumain kötelezően résztvevőknek is vizuális élvezetet jelent. A nézői élmény a 450 filmből kiemelt részletek felismerésének boldogságától egy eddig, ebben a formában soha nem látott, mégis már ezerszer megismert narratíva-paradoxon megismeréséig ível.

A könyv célja ugyanakkor megmutatni a felismerésen és rácsodálkozáson túli világot, vagyis a tudatos befogadás örömét. Varga Balázs egyrészről szemléletesen leírja, mitől és hogyan működik a Final Cut, másrészt, épp e film apropójából általában a mozgókép alapkomponenseit (a montázs, a történet, a sztár) tárgyalja, s e kettőt nagyon ügyesen mindvégig viszonyrendszerben kezeli. Varga a Final Cut szerkezetét mikro- és makrostruktúrára bontja, így jól elkülönítve, mégis egymással összefüggésben tudja kibontani a Pálfi-film montázsának mechanizmusát és történetének felépítését. Ugyanakkor egyáltalán nem szűk látókörű szakkönyvről van szó, épp ellenkezőleg. Szerzője a filmek világát hangsúlyosan a kultúra részeként kezeli, bekapcsolva a filmek vizsgálatát az emberi viselkedés és kultúra megismerésének összetett folyamatába. Jó példa erre, hogy egy fejezetben találjuk Babits versét, a Mozgófényképet (az évszámot – 1909 – érdemes lett volna feltüntetni), és a hálózati kommunikációval radikálisan megváltozott filmnézési szokásokról szóló gondolatmenetet.

A könyvet Gyenge Anikó szerzői jogokat áttekintő közel húsz oldalas fejezete zárja, amelyben magyarázatot kapunk a Final Cut jogi besorolhatatlanságára, és megérthetjük, miért kellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási segédanyagaként megjelennie ennek az egyébként minden ízében eredeti alkotásnak.

A fejezetekhez kötődő, összesen nyolc, a drámapedagógia módszereiből merítő feladatsor sajátossága, hogy megvalósításuk – két feladvány kivételével – nem igényel technikai eszközt. A koncepció szerint elég a test és a nyelv a műalkotás jelentésrétegeinek értelmezéséhez. A kreativitásra építő feladatok azt ígérik, hogy testszobrok kialakításán, rajzoláson, beszélgetésen keresztül is eljuthatnak az iskolai csoportok a Final Cut mechanizmusainak felfejtéséhez, és természetesen ennél tovább is, általában a fikciós filmek működésének megértéséhez. Miközben szimpatikus a műalkotás értő befogadását a csoportos interakcióra alapozó elképzelés, kicsit szkeptikus is vagyok az oktatási intézményekben történő alkalmazhatóságában. Ez a következetes ragaszkodás ugyanis a közvetlen emberi kommunikációhoz a résztvevőktől különösen nagyfokú kooperációt igényel, gyakran szereplési vágyat, és időnként kézügyességet (például karikatúra készítése).

A filmelméletben elmélyedni vágyókat segítik a fejezeteket záró szakirodalmi ajánlások, ám a kezdőkre is gondolva hasznos lett volna egy glosszárium, mivel a könyvben szereplő fogalmak egy része valószínűleg nem olyan magától értetődő minden felhasználónak, mint ahogy a szöveg azokat kezeli (sztereotípia, szerzői film, populáris kultúra stb.). Filmmolyoknak viszont a könyv végén ott a teljes lista a Final Cut-ban megjelenő filmrészletekről.

A könyv világos gondolatmenete és szerkezete, jól olvasható stílusa mellett azért is számíthat a diákokból és tanárokból álló célközönség szimpátiájára, mert a szakmai minőséget nem feladva, a fiatal cinephilek és filmrajongók nézőpontjából (is) tud az egyre táguló online mozgókép-univerzumra tekinteni.

 

L’Harmattan Kiadó, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12108