KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet napos oldala

Szalkai Réka

Solsidan – svéd, 2017. Rendezte: Felix és Mans Herngren. Írta: Jesper Harrie. Kép: Viktor Davidson. Zene: David Engellau és Love Martinsen. Szereplők: Felix Herngren (Alex), Mia Skaringer (Anna), Johan Rheborg (Fredde), Josephine Bornebusch (Mickan), Henrik Dorsin (Ove). Gyártó: FLX / Jarowskij AB. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Az élet napos oldala svéd címe (Solsidan) egyben egy sznob lakónegyed Saltsjöbadenben, Stockholm egyik elegáns elővárosában, itt élnek főhőseink is. Anna és Alex éppen válnak, mivel a nő új szerelemre talált – erre barátaik, Fredde és Mickan (valamint a néző számára), a gyerekekkel töltött karácsonyi vacsora alatt derül fény. A férfiak láthatóan összetartanak, míg Mickan Annával is próbálja tartani a kapcsolatot: új partnerét is meghívja vendégségbe, habár kiderül róla, férje régi kollégája. Közben a menő fogorvos Alex megismerkedik Bellával, aki stílszerűen műfogsorokat árul. Kettejük között azonnal egyértelművé válik a kölcsönös vonzalom, így Alex sem marad sokáig facér. Akár teljes lehetne a happy end, az élet azonban nem ilyen egyszerű, hőseinket várja még egy-két meglepetés.

A fentiekből jól látszik, a Herngren-páros alkotása nem éppen filozófiai mélységekben kutakodik: filmjük az azonos című televíziós komédia-sorozatra épül, amely 2010 és 2015 között öt évadot élt meg. Ami a tévében poén és dramaturgia szintjén működik, a mozivásznon nem mindig találja meg a helyét. Főleg, mivel az alkotók mintha elvárnák a nézőtől, hogy ismerje a szereplők sorozatbeli előtörténetét. Noha maga a szüzsé, viszonylagos egyszerűségénél fogva, a tévéepizódok ismerete nélkül is követhető, pont azokat a nüanszokat nem érti meg az egyszeri néző, amelyektől a film érdekesebbé válhatna. A stockholmi napos oldal, illetve az annál csak még rongyrázóbb svéd fürdőváros, Torekov újgazdagjainak csetlése-botlása inkább csak bohózat, mint emberi dráma vagy éppen társadalomkritika – bár valószínűleg az alkotók sem voltak ambiciózusabbak ennél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13732