KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Swimming Pool

Zoltán Gábor

 

François Ozon, a Vízcseppek forró kövön, a 8 nő és A homok alatt rendezője módszeresen irtja a férfiakat; minden művében áldozatul esik egy férfi tetszőleges számú nőnek vagy homoszexuálisnak. A műfajok filmről filmre változnak, van köztük dráma, musical, lélektani játék. Ozonnál most a krimi van soron.

A középkorú angol krimi-írónőt, Sarah Mortont alkotói válság gyötri, annak ellenére, hogy regényei több évtizede töretlenül népszerűek. Válságának tünetei: örökké bosszús arc, savanyú megjegyzések. Sarah-t még az se vidítja föl, mikor a londoni metrón az utasok egyike az ő könyvét olvassa, és a borítón lévő fénykép alapján fölismerve kedvesen megszólítja, de nem képes jobb kedvre hangolni kiadója, John sem. Pedig John roppantul türelmesen és elismerően beszél vele, ráadásul kivételesen jóképű és kellemes férfi. Igaz, nem teljesen érdek és előzmények nélküli a kapcsolatuk: John főként Sarah szorgos munkájából, az ő Dorwell felügyelőjéből él és gazdagszik.

Az ember szívesen lenne angol krimi-írónő, látva, amint John a szerzőjét kérleli, ugyan utazna el üresen álló franciaországi házába, melyhez úszómedence is tartozik, pihenjen, ameddig jólesik, kapcsolódjék ki, és ha kedve tartja, kezdjen bele egy új regénybe. Angol könyvkiadó ugyancsak szívesen lenne az ember, látva John házát, minthogy az valóságos kastély, és körülötte csodálatosan szép minden: a francia falu, a francia kisvendéglő, a francia napsütés, a francia gyümölcsök; a francia férfiak közt szintén akad gusztusos példány.

Sarah munkához lát, és alig várja, hogy John meglátogassa, ám helyette a férfi lánya, Julie érkezik meg, mellesleg ő is szép, de jelenléte megtöri a ház nyugalmát. Fékezhetetlenül érzéki jelenlét, újra meg újra érzékelteti az idősebb nővel, hogy bizony idősebb. Hamar meggyűlölik egymást, úgy, ahogy csak mélyen összetartozó emberek tudnak gyűlölni.

Julie anyját, az ártatlan és érzékeny francia lányt annak idején épp azoknak a vad londoni buliknak egyikén csábította el John, melyeknek Sarah is állandó résztvevője volt. Julie a libertinus apa igézetében nőtt föl. Férfiakat szed föl válogatás nélkül, és odaadja magát nekik. De Sarah élete sem áll másból, mint hogy John után kívánkozik és szolgálja: vért és bűnt szállít neki.

Jók a színészek, mindenekelőtt Charlotte Rampling és Ludivine Sagnier. Testük minden porcikája folytonosan figyel a másik test porcikáira, küzd velük. Ami egyikükben megrezdül, a másikban rezeg tovább.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1752