KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fújd szárazra, édes!

Kis Anna

 

Fergeteges kisvárosi fodrászkomédia szeretett volna lenni Paddy Breathnach filmje, amelyhez ráadásul remek nyersanyagul szolgált volna az alapsztori: isten háta mögötti angol városka nyeri el a nemzeti fodrászbajnokság rendezésének jogát. Tódulnak az excentrikusnál excentrikusabb hajművészek; a túlbuzgó polgármester a konferanszié szerepében vezényli le a rivális hajmaffiák vérre menő összecsapását, amelyben azonban – szégyen ide, szégyen oda – személyes okokból vonakodik részt venni a terhes múltú helyi bajnok. Ennyi lenne a vérbeli angol szál a koprodukcióban, amely – megspékelve a videóklip-fashion-show stílusú, pazar haj- és modellköltemények dominálta látványvilággal – már egy kissé eklektikus, de még mindig működőképes produkciót garantálna.

Ám amerikai részről telhetetlen volt a történetvezetés. Hagyta ugyanis aránytalanul túlburjánozni a családi dráma vonalat, olyan fajsúlyos témákkal súlyosbítva, mint tisztes családanya leszbikus kapcsolata, továbbá korunk rákfenéje: a rák. Ez így már több a soknál, már csak azért is, mert mindez az elképzelhető legelcsépeltebb klisé-jelenteken keresztül jut el a nézőhöz, és könyörtelenül agyonvágja, már csírájában ragacsos mázba fullasztja a bontakozó komédiát. A fodrászversenyt a halál árnyéka lengi be, a kriptát viszont a fodrászverseny izgalma: a két rivális fodrászklán ifjú csemetéinek szerelme bizarra festett hajú hullák fölött teljesedik be. Nesze nekünk még egy vígjátéki Rómeó és Júlia is.

Összességében kiütéssel győz a rémes amerikai rákdráma: a családi újra-összefogás (Rómeóstul, Júliástul, leszbikus szeretőstül) mindent leküzd, a vonakodó helyi bajnoknak még győzelmet is szerez, bár a betegség ellenszeréül sejthetően nem elég. Elnyomja viszont a film minden egyéb szálának érvényesülési lehetőségét. És akkor már hiába marad demonstratív slusszpoénnak a film talán egyetlen szórakoztató jelenete, amelyben a szárnyait apránként bontogató polgármester végre magára talál, és egyfajta Elvis Presley paródiaként kéjeleg önnön metamorfózisában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2560