KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloą Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Jan Poą (1920-1996)

Szoboszlay Péter

Életének 76. évében elhunyt Jan Poą, művészettörténész, filmdramaturg és forgatókönyvíró – adja tudtunkra a szomorú hírt a fekete keretes gyászjelentés a barátoknak, akik közelről ismerhették és szerették, s azoknak is, akik csak cikkeit, kritikáit, tanulmányait olvashatták vagy megszámlálhatatlanul sok animációs film stáblistáján láthatták a nevét.

Jan Poą a háború utáni csehszlovák animációs film, a legendás cseh iskola nagy korszakának tanúja, egyik meghatározó – 1968 után természetszerűen félreállított, de így is tevékeny –, fontos szereplője volt. Forgatókönyvek, tanulmányok, kritikák szerzője, sok-sok animációs film dramaturgja.

Kortársa, munkatársa és barátja Hermina Tirlovának, Jiři Trnkának, Karel Zemannak, Jiři Brdečkának, Eduard Hofmannak, Bretislav Pojárnak, Vaclav Bedřichnek, Jan ©vankmajernek, Jiři ©alamunnak, hogy csak a nálunk legjobban ismert csehszlovák animációsfilmeseket említsem. De ő a Kratochvílben (Dél-Csehország) létesített, a csehszlovák rajz- és bábfilmnek szentelt állandó kiállítás és gyűjtemény egyik megálmodója, létrehozója és gondozója is.

Gazdag életű ember volt, egy nagy korszak tanúja és aktív formálója, de legfőképp megnevezhetetlen közintézmény, akinek életeleme volt a művészeti segélynyújtás, akinek könyvtárakat, képtárakat megszégyenítő gyűjteménye mindig barátokra, látogatókra, érdeklődőkre várt.

1979-ben találkoztam vele először Prágában a Magyar Intézet egyik vetítésén, majd otthonában, könyvei, képei között, ahol a legnagyobb meglepetésemre – a többi között – az egész magyar ammációsfilm gondosan rendszerezett dokumentumaival (cikkek, képek, életrajzok...), mindenre s mindenkire kiterjedő kérdéseivel szembesülhettem; pedig tényleg mindent tudott mindnyájunkról, az egész szakmánkról. (E ténynek csak növelte az értékét, hogy ilyesfajta érdeklődéshez az ember itt, Magyarországon, igazán nem volt hozzászokva.)

Halálával nemcsak a cseh és szlovák, hanem az egész magyar mozgóképgyártás, de legfőképp a magyar animációs film veszített egy távoli, igaz barátot.

A Filmvilág 1990. júniusi számában megjelent, Jan ©vankmajerről írt tanulmányának címével szeretnék búcsúzni öreg barátunktól: minden hatalmat a képzeletnek!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=302