KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísértethajó

Korcsog Balázs

 

Folytatódik az óriáshajó-őrület: az Úszó erőd és a Titanic után most itt a Kísértethajó! Egy, a Titanic-hoz hasonló óriási luxushajóról van szó, neve Argonautica – a film tehát a görög mitológia argonautáit idézi, ám a hajó nevével és a kalandos cselekménnyel a két történet közti hasonlóság itt ki is merül. A film ugyanis nem az argonauták történetének, hanem A nyolcadik utas: a halál kései utánérzésének tekinthető. Filmünk esetében azt mondhatnánk, hogy a nyolcadik utas a hal(!), hiszen a helyszín az űrrel szemben a Dél-kínai-tenger, az űrszörnyekkel ellentétben pedig tengeri óriásszörnyekkel van dolgunk.

Filmünk argonautáinak Szkülláját és Kharübdiszét archeotoának nevezik és a tenger mélyéről (Deep) emelkedik fel (Rising), hogy luxushajónk utasait elpusztítsa. Csak három túlélő marad a fedélzeten: a kapitány és a hajó tulajdonosa, valamint egy szépséges ékszertolvaj(nő). Ám az Argonautica kincseit nemcsak e rosszlány akarja magának megszerezni, hanem egy csapat elszánt bűnöző is, akik egy bérelt motorcsónakon érkeznek a tengerjáróra – így a rosszfiúk is megvannak történetünkhöz. A bérmotorcsónak kapitánya a Csillagok háborújának Han Solóját idézi, akinek mellesleg már nem olyan hosszú a haja, mint amilyen a Hairben volt. A motorcsónak félbolond szerelője pedig történetünk Chewbaccája.

A hajón a helyzet nagyon drámai, a hoppon maradt rosszfiúk és hőseink együtt kénytelenek küzdeni az ismeretlen szörnnyel. Mindez nagyon szép, ám a film szereplőinek nincs kidolgozott jellemük, amit talán az mutat leginkább, hogy szinte még nevük sincs. A drámai küzdelem és egyben a film végére három túlélő marad: Hair és Solo kapitány kombinációja, a tolvajló rosszlány (kettejük között szerelem szövődik!) és persze Chewi barátunk. A film azonban lezáratlan, hisz’ kérdés marad: életben maradt-e a szörny?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4497