KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A kubai film Magyarországon

Koltai Ágnes

 

25 évvel ezelőtt indult meg a forradalom utáni Kubában a rendszeres filmgyártás, 123 játék-, 816 dokumentum-, 219 rajzfilm készült eddig a szigetországban. A kerek évforduló alkalmából július 20–27 között kubai filmhetet rendezett a MOKÉP.

Latin-Amerika egyik legfiatalabb filmművészete nem ismeretlen nálunk. Kubai filmet – Espinosa Pedro a Sierrába megy c. alkotását – 1963-ban mutattak be hazánkban először. A televízió bemutatói és a moziban forgalmazott évi egy kubai film után 1978-ban rendezett először filmhetet a MOKÉP. 1982-ben a Magyar Filmtudományi Intézet szervezésében retrospektív összeállítás szerepelt a Filmmúzeum programjában, tavaly ugyanitt vetítették a leghíresebb kubai dokumentarista, Santiago Alvarez életművéből válogatott filmeket. Az elmúlt évben mutatkozott be a kubai rajzfilmgyártás is. (Magyarországon egyébként a legnagyobb közönségsikert eddig a Sziget lovasai című rajzfilm érte el.)

Az idei filmhéten a legfrissebb művekkel ismerkedhettünk meg. A programban Humberto Solas Amada, Pastor Vega Egy havannai asszony, Tomás Gutiérrez Alea Bizonyos mértékig, Juan Carlos Tabío A csere, Rolando Díaz Ágyúval verébre és Federico García Túpac Amarú című filmje szerepelt. A legnevesebb kubai rendezők, Solás, Alea és Vega mellett elsőfilmesek is bemutatkoztak: Juan Carlos Tabío és Rolando Díaz vígjátékkal debütált. Humberto Solás ismét történelmi filmet készített; a Manuela (1966), a Lucia (1968) és a Cirilo Villaverde regényéből forgatott Cecília (1981) után újabb filmje, az Ainada (1983) is egy nő sorsában ábrázolja hazája történelmét. Pastor Vega, akinek Teresa portréja című filmje a Filmmúzeum programjában szerepelt, most is mai témájú művel jelentkezett, az Egy havannai asszony egy orvosnő hétköznapjait mutatja be. Tomás Gutiérrez Alea, aki a forradalom utáni Kuba első játékfilmjét, a Kubai történeteket készítette, egy forgatókönyvíró viszontagságait ábrázolja Bizonyos mértékig című művében. A film forgatókönyvét Alea mellett A csere rendezője, Juan Carlos Tabío írta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6312