KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Olimpia Moszkvában

Farkas András

Mi történik akkor, ha egy patak medrében folyamnyi víznek kell végigzubognia? A meder kiszélesedik, s kényszerű csatornák labirintusát árkolja maga köré. S mi történik akkor, ha egy szűkre szabott dokumentumfilm képsoraiba bezúdul az olimpia határtalan kavalkádja? A film hosszabbá válik, s kényszerű kitérők útvesztőiben bolyonganak a kamerák.

Az Olimpia Moszkvában című új szovjet film minden erénye s minden hibája innen eredeztethető; alkotói (Ozerov és Risov) megkísérelve a lehetetlent, a sport megszentelt ünnepének összes rítusait rögzíteni akarták. Történelem és jelenkor, politika és sport, kultúra és mozgás, koncentráció és lankadás, nyüzsgés és magány, keserűség és öröm hol rosszul, hol jól, hol pedig megrázóan elkapott képei sorjáznak a filmen, mely leginkább magávalragadó pillanataiban – kitörve a tárgyiasság szűk cellájából – a mozgás objektív líráját teremti meg. De csak terjedelme töredékében; a „mindent összefoglalás” nemes szándéka belegubancolódik az események sűrűn szövött hálójába, s a legkevesebb energiát igénylő úton vergődik kifelé: 150 kamerájával a sport celebrálását láttatja, miközben az ember és a mozgás benső viszonya föltáratlan marad.

Talán azért, mert a sport is mindinkább eloldódik az egyéntől, sőt: embertelenné válik?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7081