KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film és irodalom

Henry James: Maisie tudja

Mit tudott Maisie?

Bocsor Péter

Henry James regénye egy kislány szemével mutatja meg az álszent felnőttvilágot.

A modernizmus hajnalán, a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján, sok egyéb bizonyosság mellett a gyermekkorról korábban kialakult képünk is halványulni látszott, és új, addig elképzelhetetlen vagy éppen megbotránkoztató megfontolások merültek fel a gyermeki elme működésének összetettségével és a személyiségfejlődés korai szakaszának jelentőségével kapcsolatban. A legismertebb ezek közül Freud megközelítése, aki a gyermekkori élmények sikeres vagy éppen hiányos feldolgozásának egész életen át tartó hatásait taglalta, és nem riadt vissza attól, hogy a családon belüli nemi vonzalmak erőterében jelölje ki a személyiség kialakulásának gyújtópontját. Ugyancsak ekkor jelentkezett az a pedagógiai felfogás − nem kis részben William James pragmatista nézetei nyomán −, mely szerint az ember az első pillanattól kezdve az érdekei szerint értelmezi a világban számára kínálkozó tapasztalatokat és eszméket, ezért a nevelés célja az életre való felkészítés, mégpedig a társadalmi valóságot leginkább megidéző környezetben. A gyermek nem volt többé üres automata, aki a felnőttkori intellektus, tapasztalat és moralitás ellenpontjaként, egyfajta tudatlan ösztönösségben éli átmeneti életét, hanem érző lélek, akinek nyíló értelme különleges bepillantást enged a személyiség általános jellemzőibe és az emberi lélekre ható erők soha nem szűnő dinamikájába. Felmerült a lehetőség, hogy a felnőttek álszent, kusza és olykor komisz világának néma szemtanúi sokkal többet tudnak, mint azt hinni szeretnénk.

A pszichológia és a pedagógia mellett talán az irodalomnak jutott a legnagyobb szerep a gyermekről alkotott modern felfogásunk kialakításában. A fejlődésregények már bizonyították, hogy a formálódó tudat bemutatása kitűnő lehetőséget nyújt a karakter megvilágítására, de igazából a századvég amerikai pszichológiai realizmusa, különösen Theodore Dreiser, Edith Wharton és Henry James prózája irányította rá a figyelmet a nyelvi korlátaival szembesülő és folytonosan próbára tett gyermeki szubjektum ábrázolásának kihívásaira és lehetőségeire. Míg Daisie Miller alakjával Henry James a merev európai társadalmi viszonyokkal konfrontálódó fiatal amerikai lány megpróbáltatásait állította a középpontba, a Maisie tudja (1897) című regényében már egyenesen arra tett kísérletet, hogy pusztán a gyermek nézőpontjából ábrázolja a világot, ahogy a regény előszavában fogalmaz: „csak ahogy ő látja és értelmezi, ahogy őt érinti és őrá hat, jól vagy rosszul, észrevehetően hasznára vagy kárára.”

A szülei, majd a mostohaszülei kaotikus és züllött életét az ablaktáblához nyomott orral vagy a lépcsőkorlát oszlopai közül figyelő gyermek szemszögéből feltáruló világ azonban egészen új megvilágításba helyezi a felnőtt lét meghatározó összetevőit. Így például Maisie számára a tudás nem egyéb, mint az új tapasztalatok és a meglévő ismeretek összeházasítására szolgáló nagyon is gyakorlati képesség, amire különösen nagy szüksége van az őt körülvevő amorf és folyton változó emberi viszonyok közepette. A felnőttek potemkin világának díszletei között a morális megfontolások ugyancsak új értelmet nyernek, ahogy Maisie lassan ráébred, hogy az erkölcsi érzék leginkább a nyilvános valóság megfogalmazását lehetővé tevő nyelvtani szabályokban való jártassághoz hasonlatos, amellyel azután képes az érdekeinek megfelelően befolyásolni a saját sorsát.

A Maisie tudja több mint százéves befogadástörténete során sokan próbálták megfejteni a Henry James által feladott rejtvényt, amit a regény eredeti címe (What Maisie Knew) még inkább kifejez: vagyis, hogy mi is az, amit Maisie valójában tudott. A feladvány nehézségét leginkább az író bátyja, William James hasonlata érzékelteti, aki szerint az emberi tudat megismerésének kísérlete úgy jellemezhető, mintha egy szobában olyan gyorsan szeretnénk lámpát gyújtani, hogy meglássuk, hogyan is néz ki a sötétség.

 

Európa Könyvkiadó, 1985.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/09 50-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11538