KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

David Lean-klasszikusok

Benke Attila

Híd a Kwai-folyón (Bridge on River Kwai) – angol–amerikai, 1957. Szereplők: William Holden, Alec Guiness, Sessue Hayakawa. 161 perc.

Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia) – angol–amerikai, 1962. Szereplők: Peter O’Toole, Alec Guiness, Anthony Quinn. 227 perc.

Forgalmazó: Sony Pictures Home Entertainment.

 

David Lean neve a páratlan igényességgel megrendezett irodalmi adaptációkkal, illetve drámai, ugyanakkor tudományos pontossággal elkészített történelmi és életrajzi filmekkel forrt össze. Lean első mesterműve a Kései találkozás románca volt a második világháború után, majd remekmívű Dickens-adaptációkkal folytatta, hogy az ötvenes évek második felétől – immár Hollywoodban – sorra forgassa kosztümös klasszikusait, melyek közül talán a Híd a Kwai-folyón és Arábiai Lawrence a legnevezetesebb.

A Híd a Kwai-folyón A majmok bolygóját is jegyző Pierre Boulle regénye alapján készült, és egy második világháborús burmai japán hadifogolytáborban játszódik, míg az Arábiai Lawrence az első világháború alatt az Oszmán Birodalom ellen kirobbant arab felkelésben aktív szerepet vállaló brit hadnagy, T. E. Lawrence feljegyzéseit fordítja át kalandfilmbe.

A két mű teljesen más perspektívát érvényesít: míg az egyhelyszínes Híd... inkább a passzív ellenálló Nicholson ezredes (Alec Guiness), a forróvérű Shears (William Holden) és a japán Saito (Sessue Hayakawa) ezredes konfliktusára épít, addig a nagyvolumenű, epikus Arábiai Lawrence címszereplője (Peter O’Toole) identitásváltozását mutatja be. Lean műveit viszont összeköti, hogy a korabeli, megfáradt és steril hollywoodi kosztümös filmekhez képest „élnek”, mely egyfelől annak köszönhető, hogy Lean nemcsak az autentikusság látszatát kívánta fenntartani, hanem valóban eredeti helyszíneken forgatott: A Híd a Kwai-folyón jeleneteit javarészt Ceylonban, míg az Arábiai Lawrence-t Marokkó és Jordánia mesés sivatagjaiban vették fel.

Jóllehet, a korszak amerikai stúdióinál bevett gyakorlatnak számított európai helyszíneken forgatni a gyártási költségek csökkentése végett, ám például a Kleopátra vagy A Római Birodalom bukása attól még avítt, teátrális darabok, hogy a spanyol pusztában készültek. David Lean azonban képileg is érdekessé teszi történeteit a vágással és a kameraszögekkel. A Híd a Kwai folyón emlékezetes jelenete, mikor Alec Guiness ezredesét megbüntetik, s vérző orral egész éjszaka vigyázban kell állnia. A kissé megdöntött kamera azonban felnéz rá, így szerencsétlen, legyőzött fogoly helyett méltóságteljes hősként látjuk a fegyvertelenül is bátran ellenálló brit parancsnokot.

David Lean klasszikusai a szó legnemesebb értelmében hősfilmek, melyek mellőzik a mesterkélt pátoszt és a hatásvadász heroizmust, és arra koncentrálnak, hogy válsághelyzetben az egyén miként tudja megőrizni erkölcsi tartását. Így a Híd a Kwai-folyón, s főleg az Arábiai Lawrence nagyon aktuális darabok manapság, mikor a Közel-Keleten ismét háború dúl, a nyugati ember pedig egyelőre sajnos távolról sem a hős szerepét tölti be.

Extrák: Werkfilmek, beszélgetés William Holdennel és Alec Guiness-szel, a Híd a Kwai-folyón John Milius filmrendező szerint. Képgaléria. A két film két külön kiadvány.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13062