KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az operaház fantomja

Vízer Balázs

Színházban még valahogy elhiszi az ember, hogy énekelve is lehet beszélni, régibbi filmeknél is elnézzük, sőt, Indiában ez egyenesen alapkövetelmény, de egy vadonatúj mozinál kell lennie valami újnak, hogy működjön a dolog. Mondjuk, legyen ironikus, vagy igazán drámai, de egy Andrew Lloyd Webber- darabnál ez eleve kizárt.

Pedig a feladat nagy kihívás is lehetne, hiszen Az operaház fantomja a középosztály régi kedvence, és bár eleve tartalmaz komoly dramaturgiai hibákat, izgalmas alapmotívumai vannak, színes közegben játszódik és néhány jól kitalált szereplő is felvonul. Ehhez képest valóban meghökkentő a rendezőválasztás, hiszen Joel Schumachert (Tigrisek földjén, A fülke) látszólag semmi sem predesztinálta egy kosztümös operett-musical elkészítésére – bár a Batman mindörökké már sejtetni engedte, hogy a heroikus giccshez is vonzódik. Az ismert mesét, mely szerint a bimbódzó fiatal tehetség, a gyönyörű kóristalány zenésen tipródik mentora, a titokzatos Fantom és gyerekkori szerelme, Raoul gróf között a párizsi operaház díszletei között, Schumacher csak annyiban piszkálta meg, hogy az egészet színes flashbackba tette, hogy még szentimentálisabb legyen. Egy eleve giccsbe hajló mesénél ez nem biztos, hogy jó ötlet, de lelke rajta, ám az alaptörténetet sem tudta elég erős színekkel visszaadni. Ebben azonban a főszereplők is hibásak, hiszen a valóban tehetséges Emmy Rossum mellett két középszerű és alig ismert színész feszeng, kik hősiesen tátognak a zenére – bár egyes források szerint ők maguk énekelnek, de ez semmire nem mentség.

Remekelnek viszont a díszletervezők és mellékszereplők, mint Minnie Driver fergetegesen ripacs Dívája, valamint Ciaran Hinds és Simon Callow a két balfácán operaigazgató szerepében, és majdnem meg is mentik a produkciót a giccsbefulladástól.

 

Az operaház fantomja

The Phantom of the Opera – amerikai, 2004. Rendezte: Joel Schumacher. Írta: Gaston Leroux, Andrew Lloyd Webber, Joel Schumacher. Kép: John Mathieson. Zene: Andrew Lloyd Webber. Szereplők: Emmy Rossum (Christine), Gerard Butler (A Fantom), Patrick Wilson (Raoul gróf), Minnie Driver (Díva). Gyártó: Warner. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 140 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8205