KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Cloverfield

Klág Dávid

Cloverfield – amerikai, 2008. Rendezte: Matt Reeves. Írta: Drew Goddard. Kép: Michael Bonvillain. Szereplők: Lizzy Caplan (Marlena Diamond), Jessica Lucas (Lily Ford), T. J. Miller (Hud Platt), Michael Stahl-David (Rob Hawkins), Mike Vogel (Jason Hawkins). Gyártó: Bad Robot. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 92 perc.

 

Ha JJ Abramsnek, az Eltűntek és Alias sorozatok producerének és a Mission: Impossible III rendezőjének tulajdonítható valamiféle kézjegy, akkor azok a pofátlan ellipszisek. Az Eltűntek három évad óta semmi másból nem áll, csak narratív kártyatrükkökből és saját maguk farkába harapó revelációkról, a MI: III pedig nagystúdiós akciófilm-mivolta és a sorozat konvenciói ellenére az egyik leglátványosabbnak ígérkező jelenetet, a központi betörést volt képes teljesen elhanyagolni.

Ugyanez a misztikus kihagyásos szerkezet érvényesült a Cloverfield reklámjaiban – amelyek megtekintése után az internetes közönség Godzillát, Voltront vagy magát Chtulhut várta – és magában a filmben is. A szigorú személyes perspektíva használata nem új az amerikai tömegfilmben, 1947-ben az Asszony a tóban és a Sötét átjáró is ezzel kísérletezett, az Ideglelés pedig bevitte a home-videók világából a moziba a szereplőről szereplőre vándorló kézikamerát, de mindezt egy szörnyfilmben látni meglepő, hatásos és nagyrészt hihető: New York rombolása még sosem volt ilyen emberközeli.

Azaz egyszer igen, méghozzá hét évvel ezelőtt egy szeptemberi napon. Mint ahogy sok évtizeddel előtte a japán Gojira ordította a világba Hiroshima nukleáris traumáját, a Cloverfield szörnye egy totálisan idegen, józan emberi ésszel fel sem fogható pusztítás kivetülése, aminek körítése beszél egy ismeretlen eredetű veszélyről, a vele hozott fejvesztett pánikról, a fosztogatókról és a tehetetlen katonaságról, miközben nemcsak 9/11 leomló tornyait és tömeghisztériáját, hanem a Katrina hurrikán elkeseredett túlélőinek képsorait is megidézi. Még ha a történet meg bicsaklik is néhol, hogy a szörnyfilmek szokásainak behódoljon, a Cloverfield képei sokáig fognak élni gyártási idejének lenyomataként.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9359