KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Öngyilkos szüzek

Alföldi Nóra

The Virgin Suicides – amerikai, 1999. Rendezte: Sofia Coppola. Szereplők: Kirsten Dunst, James Woods, Kathleen Turner. Forgalmazó: Caesar Film International. 97 perc.

 

Sofia Coppola filmográfiájában mindössze három nagyjátékfilm szerepel, mégis bizton állítható, hogy a legújabb Hollywood fenegyerekei között, ha nem is a legtehetségesebb, de mindenképpen a legszemélyesebb hangnemet megütő, markáns szerzői világgal rendelkező rendező. Stílusa könnyedén felismerhető, témája szinte mindig ugyanaz: ártatlan, közegükben idegenül csellengő hősökről mesél, kiknek élete valamiért megrekedt, elszigeteltségükben azonban ezt alig érzékelik, nagyvonalú passzivitásban lebegnek a lét elviselhetetlen könnyűségében.

Sofia Coppola 1999-es debütáló filmjével, az Öngyilkos szüzekkel már kiforrott rendezőként mutatkozott be. A rendhagyó tinifilm a szigorú katolikus neveltetésben részesülő Lisbon lányok kollektív öngyilkosságának története, személyes vallomás a kamaszkorról és az ártatlanság elvesztéséről, az ábrándosnak legkevésbé sem mondható, szplínes hetvenes évek közegébe helyezve. Coppolának – az európai modernizmus iránti leplezetlen imádatától vezérelve – esze ágában sincs konkrét tényeket vagy kerek cselekményt tálalni, az angyali teremtmények meséjét több nézőponton, köztük négy kamaszfiú fürkésző tekintetén keresztül szűri meg, de egyik interpretációból sem jutunk tartalmi információhoz. Annál nagyobb hangsúlyt kapnak a hangulat-, illetve emlékképek, a csörgedező eseménysorok mögött megbúvó kedves fantazmagóriák. Az amerikai kamaszkor bájosan közhelyes – ifjúsági filmből véletlenül sem kihagyható – szituációi, mint a szalagavató, első szerelem, első csók és társai, valamint a kedvesen nosztalgikus légkör nem annyira az öngyilkosság tragédiáját, sokkal inkább a hirtelen felnőtté válás fájdalmasságát nyomatékosítja. Jóllehet Sofia Coppola sosem volt kertvárosi, pubertáló kissrác, keserédes mélázása mégis hiteles, mi több kifejezetten érzékletes.

Extrák: Előzetes és képgeléria.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9563