KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Martha Marcy May Marlene

Barkóczi Janka

Martha Marcy May Marlene – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Sean Darkin. Kép: Jody Lee Pipes. Zene: Daniel Bensi. Szereplők: Elizabeth Olsen (Martha), Sarah Paulson (Lucy), Hugh Dancy (Ted), John Hawkes (Patrick). FilmHavens / Border Line Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

Sean Durkin pszichothrillere, amelynek címe viktoriánus gyermekversnek vagy mezei nyelvtörőnek is nyugodtan elmenne, a New York környéki hegyvidék hívogató erdeibe invitálja a nézőt. Az ambiciózus író-rendezőt természetesen nem a tábortűznél sütögetett mályvacukor illata vagy a mókusleső cserkészcsapat kalandjai ihlették meg a helyszínen, annál inkább az üde páfrányok árnyékában megbújó gyilkos szekta ténykedése, amely kallódó városi fiatalok ártatlan lelkeinek begyűjtésére specializálta magát. Az alkotók a film premierjéhez nem is találhattak volna ideálisabb alkalmat, mint az idei Sundance filmfesztivál, mert a psziché sebezhetőségét fájdalmas mélységekben bejáró munka minden ízében klasszikus indie darab.

Martha, a kizsigerelt és agyonhajszolt címszereplő, a kegyetlen spirituális kommunából nővére és sógora biztonságos connecticuti nyaralójába menekül, ahol mind őt, mind vendéglátóit lassan meglepi a teljes idegösszeomlás. A szörnyű emlékek és a kispolgári jelen között ugráló cselekményben fokozatosan bontakozik ki a lappangó borzalom, amit kitüntetett tagjainak egy agymosott és minden szinten terrorizált közösség kínál. A hősnő, akit előbb családjától elszakított, majd eltorzított és átlényegített az új közeg, elkeseredetten próbálja megtalálni eredeti énjét a távollét két esztendeje után, de fokozódó paranoiája miatt már az is kétségessé válik, hogy van-e még erre egyáltalán lehetőség. Bár a film a fontos és kibeszéletlen társadalmi problémát is jól modellezi, valójában leginkább az alig 22 éves Elizabeth Olsen páratlanul érett alakításáról szól, aki Martha megformálásával vitathatatlanul jogot nyer arra, hogy ettől kezdve ne a hírhedt Olsen-ikrek húgaként mutassák be, inkább azok legyenek az ő nővérei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10932