KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az embervadász

Kovács Marcell

Manhunter – amerikai, 1986. Rendezte: Michael Mann. Szereplők: William L. Petersen, Kim Greist, Joan Allen. Forgalmazó: Mirax. 117 perc.

Amikor Graham nyomozó felkeresi hófehér cellájában Hannibal Lecktort (ebben a filmben nem Lecter), a párbeszéd alatt a szereplők arcát váltogató kép Grahamet is rácsok mögött láttatja, a pszichopata sorozatgyilkos tükörképeként. Michael Mann remekművének központi témája az a rettenetes felismerés, ahogy a gyilkost hajszoló nyomozó felfedezi a saját magában rejtőző szörnyeteget. Grahamnek profilozóként azonosulnia kell a gyilkossal, az áldozatok fotóit és családi videóit bámulja, a képek alapján igyekszik megismerni a gyilkos személyiségét. Mann bravúrosan vonja be a nézőt ebbe a folyamatba. Az erősen stilizált képi világ, a hirtelen vágások, a vakító színek és a fenyegetően morajló szintetizátorzene (Iron Butterfly) beszippant a film valóságába. Az érzékszervi receptorok megbolondulnak, a bizarr állatkórházi jelenetben az alvó tigrist simogató kéz látványának hatására szinte érezzük a selymes szőr tapintását és a vadállat leheletének melegét.

Az embervadásznak négyféle kópiája elérhető a nemzetközi dvd/Blue-ray forgalmazásban, ezek hosszban alig párperces eltérést mutatnak, fontos és kevésbé fontos rövid jelenetekben különböznek. A most megjelent változat megegyezik a hét évvel ezelőtti hazai kiadással (Petersen magyar hangja a Helyszínelőkben is hallható Forgács Péter). Aki teheti, őrizze meg a mozikópiával azonos régi tévés, videós verziót (Sörös Sándor szinkronjával). A most megjelent változat tompít a film élén, tartalmaz ugyanis egy lényeges plusz-jelenetet, amelyben Graham a feleségével kapcsolatuk fontosságáról elmélkedik a szállodában, és ezzel a film a normalitás felé húz. Kimaradt viszont a nyomozó zavart lelkivilágának megértéséhez kulcsfontosságú monológ a gyilkos iránt érzett szimpátiájáról („Gyerekkorában kezdődött… Vérzik a szívem azért a gyerekért, valaki szörnyeteget csinált belőle”). A borítókép becsapós, a gyilkos mellkasnyi Vörös sárkány-tetoválását Mann túl harsánynak találta, és az utolsó pillanatban minden felbukkanását kiirtotta a filmből, ennek ellenére sok külföldi kiadás is ezt a képet szerepelteti a dobozon. Az viszont kifejezetten a hazai forgalmazó trehánysága, hogy az ismertető szöveg Fogtündért emleget, holott ebben a változatban a magyar szöveg Csorbafogúnak nevezi a gyilkost.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11131