KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hangok

Margitházi Beja

The Voices – amerikai, 2015. Rendezte: Marjane Satrapi. Írta: Michael R. Perry. Kép: Maxime Alexandre. Szereplők: Ryan Reynolds (Jerry), Gemma Arterton (Fiona), Anna Kendrick (Lisa), Jacki Weaver (Dr. Warren). Gyártó: Mandalay Vision / Vertigo Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 103 perc.

Az önéletrajzi Persepolis folytatását, de Babe-féle családi vígjátékvonalat se vizionáljon senki Marjane Satrapi legújabb, beszélő állatszereplőiről A hangok címet kapó vállalkozásával kapcsolatban. A hazájából tinédzserként Bécsbe menekített, majd mégis Teheránban tovább tanuló iráni forgatókönyvíró és rendező életművében első ránézésre talán nehéz a folytonosságot meglátni, de az üdítően eredeti, fekete-fehér coming of age animációra (2007), majd a szintén Vincent Paronnaud-al közösen írt és rendezett melankolikus-ironikus, egy zeneszerző utolsó hetéről szóló Szilvás csirkére (2011) épp úgy jellemző a súlyosabb témák, műfajtól független, szürreális-komikus kibontása, mint a sötét tónusokban, gyomorforgató és vicces(nek szánt) jelenetekben egyaránt bővelkedő A hangokra.

Az amerikai debütfilm hőse az ártalmatlannak tűnő, visszafogott és udvarias Jerry Hickfang egy olyan, lámpatesteket és csaptelepeket gyártó kisvárosi cégnél dolgozik szorgalmasan, ahol az árumozgatók is rózsaszín munkaruhában tologatják a precízen csomagolt és felcímkézett fürdőkádakat a pontosan megfelelő méretű teherautókba. Pszichológusa tanácsa ellenére azonban mellőzi a gyógyszereit, így mikor véletlenül mégis összejön a randi az áhított szexi, angol könyvelőlánnyal, az éjszakai autózás közepén szélvédőbe vágódó szarvas agóniája a szégyenlős fiúból kihozza a Norman Bates-t, és Jerry bárgyú arccal, kényszeresen azt teszi, amire gyerekkori traumája predesztinálja. Később a helyzet tovább romlik, amint a Jerry fejében létező, kényszeres idill és a prózaian lepukkant valóság között egyre szélesedik a szakadék, nő a Tupperware dobozokba miniciózusan elosztott testrészek és belső szervek, valamint a hűtőben állomásozó beszélő fejek száma. Kár, hogy ez a szürreális-abszurd fekete-komédia, pszicho-horror vígjáték nem tudja eldönteni, hogy leginkább mi szeretne lenni, ezért olyan szinten hullik atomjaira, hogy azt a remek formában lévő Ryan Reynolds, és a hangján megszólaló, démoni–angyali macska–kutya duó sem tudja ellensúlyozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12157