KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A ménesgazda

Gelencsér Gábor

Magyar, 1978. Rendezte: Kovács András. Szereplők: Madaras József, Fábián Ferenc, Bács Ferenc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 96 perc.

 

A szórványos előzmények után 1978-ban indul el az ötvenes évek elnyomását bemutató filmek tematikus ciklusa. Addig csak egy-egy önmagában álló mű, így Gaál István Zöldárja, Makk Károly Szerelemje vagy Bacsó Péter betiltott A tanúja, illetve hosszabb történelmi időszakot áttekintő (Herskó János: Párbeszéd, Kósa Ferenc: Tízezer nap) vagy emlékezőfilm (Fábri Zoltán: Húsz óra, Szabó István: Apa, Szerelmesfilm) idézi fel a korszakot. A nyolcvanas évektől azonban valóságos hullám indul el (Bacsó Péter: Tegnapelőtt, Te rongyos élet, Kósa Ferenc: A mérkőzés, Fábri Zoltán: Requiem, Mészáros Márta Napló-filmjei), amely a mai napig sem „csitul”.

Kovács András A ménesgazdája nemcsak a MaNDA Terror és forradalom 1949–56 című tematikus DVD-sorozatának, hanem a ciklusnak is a nyitódarabja, s az őt követő Gábor Pál-filmmel, az Angi Verával együtt rögtön összetett történelemképével és lélekrajzával tűnik ki. A Gáll István azonos című korabeli sikerkönyvéből készült film legnagyobb érdeme, hogy drámai karaktert tud formálni az ötvenes évek politikáját kiszolgáló főhősből. Látszólag mindez megfelel a Kádár-kor elvárásának, hiszen a méntelep kommunista vezetőjét a reakciós horthysta tisztek ölik meg. Ám Busó Jani valódi drámája az, hogy ő nem terrorisztikus módszerekkel, hanem meggyőzéssel próbálja együttműködésre bírni az osztályellenséget. S noha a méntelep egykori vezetőit is árnyaltan, jó szakemberekként mutatja be a film, akik joggal bizalmatlanok az új rendszerrel szemben, s állhatatosságuk akár szimpátiát is kelthet a nézőben, ők legalább annyira kérlelhetetlenek, mint az ellenük feszülő rákosista rendszer. A ménesgazda története nem lép ki tehát a kádár-kori „politikai korrektség” köréből, ám ezek között a keretek között is pontos képet nyújt a terrorról és annak áldozatairól, legyenek azok reakciósok vagy kommunista káderek. Jól szemlélteti mindezt a film önálló epizódja, amely a recski munkatáborral szembesít. Az eset jól végződik, hiszen ahelyett, hogy a főhős téeszelnök bátyját, aki őszintén beszél a gondokról, internálná az emblematikus tar koponyájával megidézett „bölcs vezér”, valóban bölcsen egy internált agrárszakembert ad neki ajándékba, hogy az ő segítségével oldja meg a modern nagyüzemi gazdálkodás nehézségeit. Csakhogy e „megnyugtató” megoldás az elnyomás, a félelem és a jogtalanság miféle pokoli bugyrát tárja elénk!

A direkt politikai jelentés elmélyítésében fontos szerepet játszanak Koltai Lajos bravúros lovas képsorai, amelyek egyszerre támogatják a drámai cselekményt és szolgálják a történet szimbolikus emelkedettségét. A ménesgazda politikai bátorságához nagy művészi kifejezőerő társul – s ez nem minden ötvenes évek-filmről mondható el.

Extra: Eltiport hitek. Kovács András rendező és Varga Balázs filmtörténész beszélgetése a filmről és az ötvenes évekről (MaNDA, 45’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12847