KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Arthur király: kard legendája

Kránicz Bence

(King Arthur: Legend of the Sword) – amerikai-ausztrál, 2017. Rendezte: Guy Ritchie. Írta: Guy Ritchie, Joby Harold, Lionel Wigram. Kép: John Mathieson. Szereplők: Charlie Hunnam (Arthur király), Eric Bana (Uther Pendragon), Jude Law (Vortigern), Djimon Hounsou (Sir Bedivere). Gyártó: Safehouse Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 126 perc.

 

A Brexit árnyékában a megtépázott brit nemzettudatra igencsak ráfér egy erőtől duzzadó, térhatású adaptáció az Arthur-legendából, pláne, hogy a legutóbbi moziváltozat, amely felvonultatta a kerekasztal lovagjait, éppen a bevándorlók által épített Anglia mára kissé kínossá vált képét mutatta. Az Antoine Fuqua rendezte, realisztikus középkor-ábrázolásra törekvő Arthur király és a friss verzió között jobbára csak az Asylum vonatkozó trashfilmjét és a legendát óvatosan kerülgető, elhasalt produkciókat (Az utolsó légió, A varázslótanonc) jegyezhettünk fel, Guy Ritchie fantasybe oltott lovagregénye így végre megadhatja a királynak, ami jár neki.

Ritchie időközben Hollywood megbízható iparosává érett, egykori felségterületét, a kelet-londoni kisgengszterek kedélyes szemétdombját hátrahagyva százmilliós produkciókért felel. Mi több, nagyszabású bérmunkái többnyire jól sikerültek (különösen az első Sherlock Holmes és Az U.N.C.L.E. embere), és A kard legendájával sem okoz csalódást. Ezúttal némi korszak- és műfajváltás árán visszatér a régi környékre: a bordélyban felnőtt Arthur és cimborái épp olyan ízesen és klipes vágások közepette sztorizgatnak, mint egykor a Török és társaik. Kemény öklű hősünk meg is elégedne a kispályával, de el kell foglalnia az őt megillető trónt – ebben a lendületesen elmesélt, a széttartó stíluselemeket magabiztosan összeforrasztó, szuperhősösre fazonírozott Arthur-mondában nem nehéz a szintet lépett rendező karriertörténetét látni, aki szájszagú megélhetési bűnözők helyett immár nagyra hivatott férfiak fantasztikus hőstetteivel foglalkozik. Kezében az Excalibur digitális marsallbottá válik, amellyel szétcsap a gonoszkodó főurak között, körmönfont varázsigék helyett a kedvenc négybetűs szavait vágva ellenfelei képébe. Végül mindenki megkapja, amiért jött: a britek a felpumpált eredetmítoszt, a multiplex-közönség az élethű harci elefántokat, a régi Ritchie-rajongók pedig némi kelet-londoni tájszólást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13258