KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ház a ködben

Mátyás Péter

 

Az ismerős dallam úgy hangzott, hogy Amerika szabad ország, amely tárt karokkal várja a bevándorlókat, ahol szorgalommal és kitartással bárki megvalósíthatja álmait. Egzisztenciát teremthet, családot alapíthat, karriert építhet: a határ a csillagos ég. Szeptember tizenegyedike ténylegesen és szimbolikusan is porrá zúzta ezt az illúziót. Ma Amerika fél és rossz szemmel nézi az idegeneket.

A Ház a ködben fiatal hősnője, Kathy egyedül él szülei házában. Bezárkózik magányába, a levelek olvasatlanul sorakoznak lakásában, ezért megdöbben, amikor a bankja fizetési hátraléka miatt lefoglalja házát és kilakoltatja őt. Az utcára kerül, otthontalanul és pénztelenül. Egy ügyvédnő segítségével fellebbez a hibás végzés ellen, a bank azonban gyorsan cselekszik és elárverezi házát az értéke töredékéért. Behrani, az új tulajdonos az iráni hadsereg egykori ezredese, aki évek óta keményen dolgozik az Államokban, most végre megvalósíthatja álmát. Az olcsón vásárolt ingatlant jó pénzért továbbadva biztos jövőt teremthet családja számára. Ez az egyetlen esélye a megkapaszkodásra, különben élete végéig gürcölhet egy építkezésen. A régi és az új tulajdonos találkozása, az amerikai és az idegen kultúra összeütközése elkerülhetetlen.

Az ukrán származású, első filmes Vadim Perelman nagy empátiával ábrázolja a két tehetetlenül sodródó, a körülményeknek kiszolgáltatott ember küzdelmét a vélt vagy valódi igazságukért. Sajnos az összecsapás nem egyenlő erők harcát hozza. A Jennifer Connelly játszotta lány alakja ugyanis kissé sematikus. Visszaeső alkoholista, házassága tönkrement és férje elhagyta. Ezzel szemben a korábban szebb napokat látott ezredes figurája összetettebb, neki feleségéről, lányáról és fia taníttatásáról kell gondoskodnia. Drámája nagyobb formátumú, amit Ben Kingsley kiváló alakítása még inkább felerősít. A nagyszerű színészi teljesítmények mögött a film stílusa konvencionális, a szimbólumok könnyen érthetőek, mint azt a házba beköltöző család és a villanyoszlopra szálló gólya párhuzamos képei is jelzik. A befejezés viszont nyugtalanító, hiszen azt a kérdést feszegeti, hogy milyen esélye van ma egy külföldinek a beilleszkedésre a bizalmatlanság és gyanakvás légkörében. A rendező érdeme, hogy a félelem érzése nemcsak a szereplők tekintetét hatja át.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1892