KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Robert Altman hetvennyolc évesen is hiperaktív: alighogy elkészült a balettről szóló Társulat (Company), máris készíti elő Ultraviolet (Ibolyántúl) című filmjét, mely A játékos párdarabja lesz. Hollywood sötét titkai után az újabb véres szatíra célpontja a New York-i galériák belterjes világa. A másik terv: egy Mata Hari-film, Cate Blanchettel a főszerepben.

 

*

 

John Waters, a hajdani fenegyerek, „a rosszízlés pápája”, aki mostanában mintha inkább az amerikai magazinok kedvence lenne (legutóbb az Out lakáskultúra-rovatában kalauzolta végig az olvasókat elegánsan berendezett rezidenciájában), talán még nem adta fel végleg rebellis hajlamait. A készülő új Waters-film, a Szégyen gyalázat (Dirty Shame) szereplői kékgalléros szexmániákusok Baltimore munkásnegyedéből. „Mint mindig, most is olyan emberek a hőseim, akik normálisnak képzelik magukat, pedig képtelenek uralkodni az ösztöneik felett. Nem pornósztárokkal dolgozom, szereplőim amatőrök lesznek, mert a szexben mindig azok a legszebbek, akik nem is sejtik magukról, hogy szépek.”

 

*

 

A japán rajzfilm három nagymestere – Miyazaki Hayao (Chihiro), Otomo Katsuhiro (Akira) és Oshii Mamoru (Ghost in the Shell) – egyszerre kezdett új film forgatásába. Miyazaki maradt bevált varázsmotívumainál, főhőse újra egy bajba került kislány lesz, akit egy csúf varázslat öregasszonnyá változtat. Otomo Gőzfiúja (Steamboy) az ipari forradalom Angliájában játszódik gonosz szándékú összeesküvők között. Oshii pedig a Ghost in the Shell szexjelenetekkel fölturbózott folytatására készül.

 

*

 

Hosszú hónapokig tartó tesztvetítések és óvatos fesztiválpremierek után az év elején végre mozikba kerül az Adolf Hitler fiatalkorát bemutató amerikai játékfilm. A Max elsőfilmes rendezője, Memno Mejyes író (A Nap birodalma, Utolsó kereszteslovag) azután került a film élére, hogy eredetileg Spielbergnek szánt forgatókönyvét a sztárrendező erkölcsi megfontolások miatt visszautasította. A szerény költségvetésű független produkcióban Hitler szerepét John Cusack alakítja, aki a lehetőség kedvéért teljes színészi honoráriumáról lemondott.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2099