KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Manoel de Oliveira kilencvenhárom évesen is forgat: a Dorian Gray arcképének filmre vitelére készül. Oscar Wilde hátborzongató kisregényének főhősét John Malkovich fogja életre kelteni.

 

*

 

A Coen-testvérek a tőlük megszokott sebesességgel máris új filmen dolgoznak: egy 1966-os angol kasszasikert, A különleges rablást (Gambit) dolgozzák fel újra, Michael Caine után most Hugh Granttel a főszerepben. A brit színész eközben egy másik híres-hírhedt rendezőpáros ajánlatára is igent mondott, az új Farelly blődliben sziámi ikerpárt játszik.

 

*

 

Sinatra-remake után Sinatra-bio. A Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven) még a mozikban, de már készül a gengszterek és a Fehér Ház kedvencéről az első életrajzi film. A leghosszabb éjszaka (The Night We Called It A Day) egy kínos incidenst emel ki Frank Sinatra életéből. A „Hang” David Bowie képében tér vissza a filmvászonra.

 

*

 

Hat évvel a lengyel rendező halála után megvalósult a Kie¶lowskiPiesiewicz alkotópáros Mennyország–Purgatórium–Pokol trilógiájának első darabja; rendezője az első amerikai produkcióját jegyző Tom Tykwer (A lé meg a Lola). Az első két rész forgatókönyve még Kie¶lowski életében elkészült, a Pokol történetét Piesiewicz 1998-ban fejezte be. A Mennyország Sienában játszódik, a Purgatórium helyszíne Los Angeles, a Pokolé Varsó; a rendező(k) személyéről még nem döntött a Miramax.

 

*

 

89 éves korában elhunyt Chuck Jones, az amerikai rajzfilm nagy öregje. Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és a Gyalogkakukk szülőatyja 1938 és 1962 között a Warner-stúdió animációs részlegének vezetője volt, a legendás Tex Avery és Bob Clampett társaságában. Az „animációs film Beatlesének” elkeresztelt trió egyetlen életben maradt tagjaként 1996-ban életmű-Oscart kapott. Utolsó rajzfilmhősét, Timber Wolfot két évvel ezelőtt indította útjára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2534