KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vissza a jövőbe

Sulykos Ilona

 

Mi történik velünk holnap, egy év múlva, mi lesz a sorsunk néhány évtizeddel később, vagy éppen milyen volt az élet korábban, a történelmi múltban – ez a kérdés állandóan izgat bennünket. Tudják ezt a sci-fi írók is, számos műnek – közöttük már klasszikussá váltaknak (Wells, Bulgakov) – tárgya az időutazás. A Vissza a jövőbe című amerikai film csodabogár-professzora is feltalálja az időgépet, mely kísérletező életének egyetlen működőképes találmánya.

Zemeckis nálunk legutóbb bemutatott filmje, A smaragd románca volt.

Mostani mozidarabja Spielberg produceri közreműködésével született, s magán viseli mindkét filmiparos kézjegyét. A film egy amerikai kisvárosban játszódik, főhőse egy átlagteenager, Martin, az ő öreg barátja a fent említett professzor. Az időgép kipróbálásakor egy véletlen folytán a fiú kerül vissza a múltba.

A film bővelkedik az időutazás-adta komikus helyzetekben, szellemes ötletekben. Nem hagyja ki például azt a poént sem, melyben Reagan, a színészből lett államfő a nevetség tárgya. Mivel egy idő után kezd áttekinthetetlenné válni a történet, az újabb és újabb fordulatok kényszere miatt türelmetlenkedve várjuk a végkifejletet. Pedig kár a túlbonyolított cselekményért, mert a film több a fordulatos sci-finél. Martin akaratlan közreműködésével ugyanis megváltozott a múlt, ezzel a jövő, akarom mondani a jelen. Később olyan sikeresen állítja vissza a valóság megbillent egyensúlyát, hogy amikor „visszatér a jövőbe, hihetetlen dolgokat tapasztal: alig ismer rá saját családjára. Egy esemény, egy találkozás, sőt még egy gesztus is mily meghatározó lehet! Néha egész életünkre eldöntheti sorsunkat. A történetnek ez a rétege – a másik emberre kevéssé odafigyelő korunkban – mélyebb pszichológiai régiókba vezet. Ám ha ezen valaki nem akar nagyon elgondolkodni, annak is felhőtlen másfél órát kínál a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5192