KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

N. N.

 

A filmhetek – a könyvhét mintájára – nemcsak ráirányítják a kultúrára a figyelmet, hanem körképet is nyújtanak egy-egy ország filmgyártásáról. A film barátai szeptember 23–29. között rendezett filmhéten a jugoszláv, október 21–27. között pedig a dán filmművészet új alkotásaival ismerkedhettek meg.

Az „új hullám” a 60-as évek elején a jugoszláv filmművészetben is éreztette hatását, Duąan Makavejev, Puriąa Djordjević, Aleksandar Petrović, ®ivojin Pavlović neve az országhatárokon túl is ismert volt, de ahogy elcsitultak a hullámok, a 70-es évek elején, a jugoszláv filmet „nem jegyezték” a nemzetközi filmpiacon. Most, hogy felnőtt és érdekes filmekkel jelentkezett egy új rendező generáció (például Goran Paskaljević, Lordan Zafranović, Karpo Godina, Emir Kusturica), ismét érdeklődni kezdtek a külföldi kritikusok a jugoszláv film iránt. Jelentősebb filmfolyóiratokban tanulmányok jelentek meg az újabb, „második új hullámos” rendezőkről, s idén Pesaróban a jugoszláv filmművészetet reprezentáló válogatás szerepelt a hivatalos programban. A nálunk megrendezett filmhét sajnos nem az új törekvéseket példázta, a válogatók (a jugoszláv forgalmazók) célja az volt, hogy minden nemzetiség filmgyártását bemutassák.

A fiatal filmeseket a szarajevói Emir Kusturica Emlékszel Dolly Bellre? című filmje képviselte. Ez a „bosnyák Megáll az idő” a huszonévesek eszméléséről szól. A zágrábi Rajko Grlić a háború kiheverhetetlen sérüléseit ábrázolta a Cannes-ban is bemutatott Csak egyszer Szeretünk című filmjében, amely azonban alig emelkedett ki a filmhét programjában szereplő többi háborús produkcióból.

A dán filmgyártást hét film, hét rendező reprezentálta: A Casablanca cirkusz (Erik Clansen), A báró (Anders Refn), Én és Charly (Morten Arnfred-Henning Christiansen), Két holttest egy koporsóban (Søren Nelson-Hans-Erik Philip), Gumitarzan (Søren Gragh-Jacobson), Olsen bandáját átverik (Erik Balling), és a Télen születtek (Astrid Henning-Jensen). Anders Refn és Erik Balling nevével már találkozhattak a magyar nézők is. Anders Refn nálunk az 1979-ben rendezett dán filmhéten mutatkozott be a Jörgensen, a zsaru című olasz mintájú politikai krimijével. Erik Ballingot elsősorban mint az Olsen-sorozat szerzőjét ismerjük, jóllehet az Ártatlan bűntény című filmjével komorabb hangot ütött meg (egy korábbi, 1972-ben rendezett dán filmhéten láthattuk a Filmmúzeumban). Az öt ismeretlen dán művész most mutatkozott be először a magyar közönségnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6905