KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmkritika-pályázatunk eredménye

A szerkesztőség

 

Decemberben meghirdetett pályázatunk örvendetesen nagy érdeklődést keltett. 166 pályázó küldte be írásait – többen közülük hármat-négyet is –, így csaknem 350 pályamunka várt elbírálásra. Talán nem kell különösebben hangsúlyoznunk – főleg a pályázóknak nem –, hogy harminc sorban véleményt mondani egy filmről nem könnyebb, mint három (vagy tizenhárom) gépelt oldalon.

A beérkezett kritikák nagyobbik felének „átlagszínvonala” nemcsak elérte, talán meg is haladta a jó (jó közepes) mércét. Ezek mindegyike megpróbálta vagy egyetlen gondolati mag köré felépíteni az írást, vagy a film értékeinek felidézésével visszaidézni a látottakat. Sok érdekes kritika tulajdonképpen csak ürügynek tekintette a bírált filmet valamely általánosabb, közérdekűnek szánt gondolat kifejtéséhez vagy megpendítéséhez. A legjobbak – mintegy húsz-huszonöt pályázó – több-kevesebb sikerrel tudták szűkre szabott keretek között egyeztetni a konkrét film, bírálatát a tágabb, „kitekintő” jellegű gondolatokkal. A filmnyelvi jellegzetességek elemzésére

– talán érthetően, mégis hiányzóan – kevés kísérlet történt, s ezek is gyakran arányt tévesztettek, sok divatjelenségben igazi újat véltek felfedezni. Gyakran a napisajtóból, a filmkritikákból kölcsönzött sablonos, semmitmondó fordulatok erőtlenítették el a bírálatot. A kritikák nyelvi, stilisztikai színvonala elmaradt a gondolati igény mögött. Azokat az írásokat éreztük sikerültebbnek, melyeknek szerzői kevésbé követték a jól (valójában rosszul) bevált sablonokat, viszont mentesek tudtak maradni mindenféle keresett (gyakran idegen szavakkal zsúfolt, tudóskodó) fogalmazásmódtól. Azokat, melyekben tisztán, erőteljesen végigvitt eredeti gondolat és látásmód érződött.

A jó átlagszínvonalból is kiemelkedő húsz-huszonöt pályázó (pályamunka) sorrendjét viszont rendkívül nehéz volt eldönteni. Nehéz azért, mert ezek közt kiugró, egyértelműen kimagasló írás nincs, sokadszori olvasatukkor is csak azt lehetett megállapítani, hogy mind értékes, mind méltó a figyelemre, s köztük csupán hajszálnyi értékkülönbségek fedezhetők fel.

Mindezeket figyelembe véve az eredeti pályázati kiírást a szerkesztőség tagjaiból alakult zsűri (Létay Vera, Bikácsy Gergely, Zalán Vince, Zsugán István) úgy módosította, hogy az első díjon kívül két második és három harmadik díjat ad ki, s egy tucatnyi sikeres, értékes pályamű szerzőjét – akik, ismételjük, hajszálnyival maradtak le – dicséretben részesíti.

 

I. díjat nyert: Kövesdi Rózsa (Budapest)

II. díj: Zoltán Katalin (1126 Bp.)

Zsilka László (1066 Bp.)

III. díj: Deli Bálint Attila (Leányfalu)

Gáti Péter (1075 Bp.)

Lajta Gábor (1132 Bp.)

 

Értékes pályaműveikért dicséretben részesülnek: Dettre Erzsébet, Durst György, Domonkos László, Domokos Katalin, E. Peredi Ágnes, Farkas András, Hollós László, Jakubovits Anna, Mayer Tamás, Radnai József, Simándy Júlia, Soós Péter, Szana György, Tibor Eleonóra, Török Sarolta, Varga András, Varga Rudolf.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7508