KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szovjet Filmek Fesztiválja

Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez

Majakovszkij Vlagyimir

 

Életemben eddig 11 forgatókönyvet írtam.

Az elsőt – A dicsőség hajszolását – 13-ban vetettem papírra. Perszkij számára. A cég egyik tagja, miután hallatlan figyelmesen végighallgatta a forgatókönyv szövegét, lemondóan csak ennyit mondott:

– Sületlenség.

Hazamentem. Porig sújtva a megaláztatástól. A forgatókönyvet darabokra téptem. Később a Volga mentén többen is láttak egy filmet, amely erre a forgatókönyvre épült. Úgy látszik, figyelmesebben elolvasták, mint ahogy annak idején gondoltam.

2. és 3. filmem – A kisasszony és a huligán, illetve az Aki nem pénzhajszolásra született – megrendelésre készült, olcsó, szentimentális vacak volt, A munkások tanítónőjét és a Martin Edent dolgoztam át bennük.

Vacaknak nem azért voltak vacakok, mintha rosszabbak lettek volna más filmeknél, hanem mert nem voltak jobbak. Mindkettő 18-ban, a Neptun közreműködésével készült.

A rendező, a díszletfestő, a színészgárda és az összes többi résztvevő mindent megtett annak érdekében, hogy a két alkotást tökéletesen jellegtelenné tegye.

4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába. Ugyanakkor a már említett Neptun kivitelezése a lehető legszemérmetlenebb módon kiforgatta azt eredeti mivoltából.

5. forgatókönyvem A frontra című volt. Agitációs film készült belőle, igen rövid idő alatt, melyet aztán a lengyel fronton küzdő hadseregek filmes ellátására rendelt moziknak küldtek el.

A 6. és 7. forgatókönyvemet – a Gyerekek, illetve Az elefánt és a gyufa címűt – meghatározott anyagok felhasználásával a VUFKU [Összukrán Fotó és Film Igazgatóság] megrendelésére készítettem. „Artyek” úttörőtábor és üdülőtelep, a jaltai üdülők élete.

Hogy ezek a filmek sikert aratnak-e, vagy csúfosan megbuknak, az az esetek 99 százalékában a rendezőtől fog függni: értelmük ugyanis éppen abban rejlik, hogy valóságos dolgokat mutatnak be.

Legutóbbi forgatókönyveim:

8. A film szíve (A filmszalag béklyójában felújított változata).

9. Skafoljubov [a szekrényimádó] szerelme.

10. Gyekabrjuhov és Oktyabrjuhov [Decemberhas és Októberhas].

11. Hogy van?

Az alábbiakban a nyolcadik és kilencedik forgatókönyv szövegét adom közre, ezek ugyanis egyrészt jellemzők rám, másrészt az új filmművészet útja vonatkozásában is érdeklődésre tarthatnak számot.

A Hogy van? a LEF-ben fog megjelenni egy részlet erejéig: a LEF-nek ugyanis határozott kívánsága, hogy a filmnek a Szovkino [„Szovjetszkoje kino” (Szovjet Film) Fotó- és Filmipari Részvénytársaság] vezetősége előtt tartandó vetítéséről, valamint az azt követő heves szópárbajról és polémiáról, amelyet majd az igazgatókkal fogunk folytatni, igen részletes leírást adjunk. A forgatókönyv így kiesett a készülő könyvecske előzetes tervéből.

 

V. M., 1926–1927.

 

Szüszmann György fordítása


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 09. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7683