KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy másik férfi és egy másik nő

Harmat György

Lelouch legjobb filmje, a kellemesség tündökletes mintadarabja, az Egy férfi és egy nő, érzelmes ugyan, rendezőnknek mégsem áll jól a melodráma (végződjék bár happy enddel), erre is példa az Egy másik férfi, és egy másik nő. Lelouch kiváló mesterember, meg tudja oldani a nagy történelmi tablókat is (1870–1878: Párizs, USA), melyeknek előterében szerelmi történetét játszatja, de nagy árat fizet igazi területe elhagyásáért: unalmas, hosszadalmas és hiteltelen lesz.

Jobb filmjeiben (Smic, Smac, Smoc; Az egér és a macska; Robert és Robert) ugyanis bravúrosan egyensúlyoz az emberi viselkedés nem mindig mély, ám feltétlenül hiteles és gyengéd megfigyelése, a groteszk rezdülések, valamint a filmes kifejezés ügyes és könnyed közhelyei között. Képileg most is következetes (tompított színek, a szereplőkkel a térbe hatoló kameramozgás), de a végzetszerűség sablonjait puffogtató történet, a suta-bárgyú bevezetés, Beethoven V. szimfóniájának idegesítően nevetséges idézgetése, a lehangoló „giccsbe-fordulás”, mindezek ellepik a jó részleteket is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7846