KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hírhedt

Alföldi Nóra

Infamous – amerikai, 2006. Rendezte: Douglas McGrath. Szereplők: Toby Jones, Daniel Craig, Sandra Bullock. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 123 perc.

 

Roppant érdekes szituáció az, amikor egy zajos fogadtatású mű mellé párdarab készül, ellenfilm, mely ugyanazt a témát szaglássza körbe. Megkezdődnek a végeláthatatlan minőségbeli összehasonlítgatások, az interpretációs formák közti különbségek hosszas elemezgetése, ám hiába minden erőlködés, a külvilág által gerjesztett harcban a legtöbb esetben az utódfilm húzza a rövidebbet.

Így járt Douglas McGrath Hírhedtje is, mely a létező minden díjjal megszórt 2005-ös Capote című filmmel szállt ringbe, és jól vette az akadályt. McGrath akár akart versenyezni, akár nem, szép munkát végzett, egy egész hadosztálynyi sztárral a zsebében könnyeden rugaszkodott el elődjétől, és ez a nagyvonalúság jót tett a filmnek.

A Hírhedt Truman Capote Hidegvérrel című legendás műve körüli nyűglődését dolgozza fel. A brutális gyilkosság ügyét körbejáró, műfajteremtő tényregény születési körülményeit dokumentáló történet során a vásznon minden érintett fél megjelenik, beleértve az esetet akkurátusan körüljáró írót is. Dokumentum-téma hamisítatlan játékfilmre adaptálva. Míg 2005-ben statikus, monokróm képeken követhettük a hideg és számító Truman Capote alkotói útját, addig a Hírhedt glancos és habos, mondhatnánk Hidegvérrel melegen; a Toby Jones által megformált Capote urbánus cinizmusa érző szívet takar: példázza ezt a közte és vizsgálatának alanya – a gyilkosságért elítélt Perry Smith – közt szövődő melodramatikus románc. McGrath óvatosan kerülgeti a hitelesség kérdését, a kényes témát a fikció keretein belül tartja, a jelenetek közé fiktív riportokat ékel. A komor tónusú történetet ellenpontozza a film nosztalgikus glamúr hangulata, mely remekül passzol az ötvenes évek manhattani elitjének púderes közegéhez. Kisléptékű film, szolid és precíz munka, nem feltétlenül jobb, mint maníros elődje, de szimpatikusabb.

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9187