KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az igazság malmai

Pápai Zsolt

Let Him Have It – brit, 1991. Rendezte: Peter Medak. Szereplők: Christopher Eccleston, Tom Courtenay, Paul Reynolds. Forgalmazó: Best Hollywood. 108 perc.

 

1952-ben Angliában három nap tárgyalás után halálra ítéltek egy fiatalembert rendőrgyilkosságért. A szellemileg sérült és epilepsziás Derek Bentley nem ölt meg senkit, de bűnbakká tették, mivel a valódi gyilkost, Chris Craiget – ő volt Bentley fiatalkorú társa – nem ítélhették el. Az eset nagy port kavart, parlamenti ügy lett belőle, és milliók előtt kérdőjelezte meg a halálbüntetés intézményének fenntarthatóságát.

Peter Medak dokudrámája intelligensen használja ki a történetben rejlő drámai és érzelmi potenciált, egyúttal elkerüli a szentimentalizmus csapdáit. Az igazság malmai a kiállítását tekintve klasszicizáló darab, de posztmodern műfajjátékként is működik, amit a finom gengszterfilmes allúziók nyomatékosítanak (a gyilkosság helyszínének neve – Barlow & Parker Ltd. – a Bonnie és Clyde-történetekre utal; a nagyszájú és agresszív Craig külleme és a merénylet során mutatott viselkedése egyszerre idézi Hawks és DePalma Sebhelyesarcújának címszereplőjét; egy jelenetben Walsh Megszállottságának [White Heat] plakátja látható stb.).

Az igazság malmai nemcsak műfaji, hanem formai szempontból is megkapó. Az inkább rejtőzködő technikájáról ismert Medak jó ízléssel alkalmaz néhol hatásosabb stíleszközöket (a hosszú kocsizások és daruzások egyes jelenetekben azt a benyomást keltik, mintha a rendező óvatosan belesne az események mögé; az ítélethirdetéskor bevetett blank igen hatásos stb.), és ezek a megoldások diszkrét stílusbravúrrá emelik a filmet.

A kritikusok mégis kevéssé méltányolták Medak moziját. Szerencsére az igazságügyben felfigyeltek rá: részben a film hatására 1993-ban Derek Bentley posztumusz kegyelmet kapott, majd 1998-ban újratárgyalták az ügyét, és semmissé nyilvánították az ítéletet.

Extrák: Előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9715