KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás

Tüske Zsuzsanna

SOS Love – magyar, 2011. Rendezte: Sas Tamás. írta: Agnes Fernandes és Csikesz Jufit. Kép: Miklauzic Márton. Szereplők: Hujber Ferenc (Tomi), CJ Thomason (Griffin), Árpa Attila (Ricsi), Christine Kelly (Zoja), Kovács Patrícia (Betti). Gyártó: SOS Love / Eastlake Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. 100 perc.

Az S.O.S szerelem és a 9 és fél randi után Sas Tamás újabb szerepjátékra és szerelemszerző szélhámosságra épülő romantikus komédia szülőatyja lett. Az előbbi alkotás folytatásának szánt S.O.S. Love számára azonban a kiváló anyagi háttér biztosítása mellett az idegenből importált, megfáradt fényű hollywoodi sztárok (Daryl Hannah, Billy Zane) bevetése is kevésnek bizonyult, nem beszélve a 3D-technikáról – szépreményű újszülött helyett végül félresikerült hibrid került a koprodukciós pénzen vett bölcsőbe.

A történet egyik frontján álló hármas, egy randiszervíz tagjai azt a megbízást kapják egy tehetős, orosz maffiafőnök-gyanús figurától, hogy hajtsák fel magányba, duzzogásba és egész napos tévénézésbe menekülő húgának az egyetlen férfit, akitől felfelé görbül a szája. A feladatot nehezíti, hogy a vágytárgy egy valódi, amerikai filmsztár, ám a csetlő-botló trió végül megoldást talál az ügyre. Egy bérelt hasonmás beszállításával könnyedén áthidalják a problémát, csupán azt nem tudják, hogy valójában az eredetit kapták, aki minden áron le akarja forgatni Magyarországon félbehagyott filmjét.

A legújabb darab alapján is elmondható, hogy az S.O.S. romkomok alkotói hőseiknél is kevésbé riadnak vissza a könnyű szélhámoskodástól, hiszen már a 2007-es S.O.S. szerelem esetén is vékony jégen táncoltak, amikor szemrebbenés nélkül lekopírozták a hollywoodi előd, a Randiguru alapötletét. Ezúttal álomgyári termék helyett hazaira esett a választás: a motívumkészlet átvételével végül a Valami Amerika 2. márkajelzését cserélték sajátra. Tanulságként tehát Sas Tamás legújabb filmjéből nem csak azt tudjuk meg, hogyan lépheti túl az egy jelenetre jutó reklámok mennyisége többszörösen a poénokét, de az is kiderül, hányféle dimenziója lehet a kínosság fogalmának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10942