KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Született gengszterek

Géczi Zoltán

Stand Up Guys – amerikai, 2012. Rendezte: Fisher Stevens. Írta: Noah Haidle. Kép: Michael Grady. Zene: Lyle Workman. Szereplők: Al Pacino (Val), Christopher Walken (Doc), Alan Arkin (Hirsch), Julianna Margulies (Nina). Gyártó: Lionsgate / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 95 perc.

Val (Al Pacino) ismét börtönből szabadul, ezúttal 28 évet ült, sokat gyakorolta már ezt a mutatványt pályafutása során, most sem fogja elrontani. A kapuban régi cimborája és tettestársa, Doc (Christopher Walken) várja, akit felettébb kényelmetlen feladattal bízott meg egykori főnökük: a joviális öregúrrá szelídült bérgyilkosnak 24 órán belül hidegre kell tennie hajdani partnerét, ezáltal téve pontot egy évtizedek óta húzódó ügy végére.

Az ismeretlen forgatókönyvíró (Noah Haidle) anyagát hasonszőrű rendező (Fisher Stevens) dirigálta le, aki olyannyira megilletődhetett a két színészlegenda jelenlététől, hogy a kreatív irányítást feladva, feltételek nélkül bízta az öregfiúkra a film sorsát. Így a játékidő java a karakterépítést szolgálja: Pacino és Walken kedélyesen évődnek a kamera előtt (inkább rájátszanak a korukra, mintsem tagadni próbálnák azt), önironikus monológokat szavalnak, faltól-falig kijátsszák a komikus szituációkat, időnként pedig revolvert ragadnak, hogy régi vágású úriemberekként igyekezzenek korrigálni az őket mélyen felháborító erkölcsi kilengéseket. Ugyanakkor a ’70-es években rekedt veteránok számára értékes támogatást nyújtanak a kiváló mellékszereplők: Addison Timlin imádni valóan bűbájos pincérlánya és Vanessa Ferlito bosszúszomjas figurája sokkalta markánsabb és élettelibb, mint maguk a címszereplők.

A Született gengszterek ódivatú stílusmozi, Al Pacino, Christopher Walken és Alan Arkin természetes lazasággal hozzák az ízig-vérig cool figurákat, de valamiért mégis olyan érzése van a nézőnek, hogy mindenki jobban járt volna, ha a három gengszter ifjúkori kalandjairól készítenek egy valamelyest intenzívebb, ugyanakkor hasonlóan megfontolt és vagány filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11382