KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet ízei

Kovács Kata

The Hundred-Foot Journey – amerikai, 2014. Rendezte: Lasse Hallström. Írta: Steven Knight és Richard C. Morais. Kép: Linus Sandgren. Szereplők: Helen Mirren (Mallory), Manish Dayal (Hassan), Om Puri (Papa), Amit Shah (Mansur), Dillon Mitra (Mukthar). Gyártó: Amblin Entertainment / Harpo Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 122 perc.

 

A családi mozikra, románcokra és melodrámákra szakosodott Lasse Hallström a 90-es évek óta minden hollywoodi rendezésével újabb kísérletet tesz a giccs finom adagolására, ingadozó végeredménnyel. Az utóbbi években készült Nicholas Sparks-adaptációkkal (Kedves John!, Menedék) bőven túllőtte a jóízlés határát, de olyan filmekkel, mint a Lazacfogás Jemenben vagy korai munkái közül a Szóbeszéd, könnyedén adott be bármilyen vakmerő happy endet még a leghidegebb szívű nézőnek is.

A nagyrészt regényadaptációkból álló életmű visszatérő témái a tradicionális kisközösségek válsága, a másság elfogadása és a gyerek-szülő kapcsolat – mindezek felbukkannak az Az élet ízei friss bestseller-átiratában, a Csokoládé ínycsiklandó párdarabjában. A dél-francia kisváros zárt közössége kénytelen befogadni az itt letelepedő, kissé extravagáns indiai szakácsfamíliát, akik épp a hagyományszerető Madame Mallory Michelin-csillagos éttermével szemközt nyitják meg harsány indiai vendéglőjüket. A decens Franciaország és a zajos India összes sztereotípiája feszül egymásnak, a rendezői életmű ismerői pedig könnyen kitalálhatják, hogy a románccal fűszerezett rivalizálás- és fejlődéstörténet újabb édes mese a toleranciáról és az össznépi öröm erejéről. Az aranyló napsütéssel, festői tájjal, romantikus fordulatokkal körített, andalító történet talán még a Csokoládénál is kevesebb konfliktust és feszültséget tartogat. A főhős Hassan útja sokkal egyenesebb a siker felé: édesanyjától örökölt konyhaszeretete istenadta tehetséggel párosul, és kedves természete is hozzásegíti, hogy nem csak riválisa szívét nyerheti el, de hamarosan a fúziós gasztronómia párizsi fellegvárának sztárja lesz, ahonnan a családi gyökerekhez való visszatérés sem reménytelen. A klasszikus gourmand -románc összes eleme ott van Az élet ízeiben: a konyha a romantikus vetélkedés színtere és a szenvedélyek eksztatikus kifejezője – ugyan cukormázon kívül nem sok szerepel az étlapján, de ez nem túl meglepő Hollywood egyik legédesebb cukrászdájától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11761