KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szex receptre

Árva Márton

Kiki, el amor se hace – spanyol, 2016. Rendezte: Paco Leon. Írta: Fernando Perez és Paco Leon. Kép: Kiko de la Rica. Szereplők: Natalia de Molina (Natalia), Alex Garcia (Alex), Silvia Rey (Cajera), Paco Leon (Paco), Ana Katz (Ana). Gyártó: Vertigo Films / Telecinco Cinema / Mediaset Espana. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 102 perc.

 

Az alig másfél éve bemutatott ausztrál Szexterápia egymás mellé kanyarintott pár-történetei különc szexuális vágyak felfedezésének ürügyén kínálták a szerelmi, illetve házastársi kapcsolatok akadályait több-kevesebb sikerrel leküzdő őszinteség és empátia – nem túl velős, de legalább jószándékú – tanmeséit. Az öntudatosan közhelyes (a csetlő-botló lánykérés) vagy ironikusan valószerűtlen fordulatokat (a film végi tömegbaleset) és olykor fajsúlyos kérdésfeltevéseket (a feleségét elaltató szeretethiányos férfi esete) kamara-helyzetekbe sűrítő munka idén spanyol közegben született újjá a Szex receptre képében, amivel mindenek előtt a remake-ek ellenzői nyerték meg maguknak a soron következő kiábrándító példát.

A családi körben barkácsolt morbid válság-vígjátékait (az anyja és a nővére főszereplésével készült Carmina-filmeket) maga mögött hagyva a fősodor felé kacsintgató Paco León ugyanis épp a másik megértésére törekvés rokonszenves gesztusát cserélte le az Eszeveszett mesékre hajazó (lásd a főcímet), néhol hisztérikusan harsány túlzásaival és megbélyegző nézőpontjával. Mert míg a Josh Lawson verziójában feltűnt szerepjátszók és félelemtől felizgulók útjai egy párterápiás váróteremben keresztezték egymást, León filmje ellentmondást nem tűrve helyezi növény- és könnyimádója véletlen találkozását a kórházi folyosóra, beilleszkedési lehetőségek helyett részletes diagnózis után kutatva. Így a dramaturgiai bizonytalanságok (az eljegyzési szál megkavarodó motivációi) és a puszta extravaganciát szolgáló pluszjellemzők (a szextelefont közvetítő jelnyelvi tolmács a selyemtől gerjed be, iguánával sokkolja randipartnereit és tejérzékeny) is elhanyagolható gondoknak tűnnek az öncélúan provokatív attrakciókhoz (maszturbálás a gyászmisén) és a kirekesztő ábrázolásmódhoz (leszbikus érdeklődés, mint parafília) képest.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12852